Integrált sportklub, ahol mozgásukban korlátozottak és épek együtt sportolnak; az első fogyatékossággal élő emberek által alapított kávézó; megváltozott munkaképességűeket foglalkoztató étterem; kisgyerekes anyukák reintegrációját programra tűző közösségi tér és kávézó, látássérült emberek információs szabadságát speciális informatikai szolgáltatásokkal biztosító vállalkozás. Ez csak néhány hazai példa a társadalmi hasznosság és az üzleti szemlélet sikeres találkozására.
Magyarországon a társadalmi vállalkozások pontos meghatározása, piaci szabályozási környezetének kialakítása terén még sok feladat van. Az OFA (Országos Foglalkoztatási Közhasznú Nonprofit Kft.) megbízásából a Miskolci Egyetem által készített 2017-es kutatás szerint társadalmi vállalkozás bármilyen típusú szervezet lehet, ha van társadalmi célja és kimutatható társadalmi hatása, valamint a piacról, értékesítésből vagy szolgáltatásnyújtásból származó bevétele - bár a piaci bevétel mértéke, aránya nem határozható meg elvárásként a társadalmi vállalkozások sokfélesége miatt.
A társadalmi vállalkozások napjainkban a nonprofit szektor és a hagyományos for-profit szektor között foglalnak helyet. Jól mutatja ezt, hogy jelenleg a piaci tevékenységet is végző civil szervezetek éppúgy társadalmi vállalkozásnak számítanak, mint azok a for-profit szervezetek, amelyeknek van kimutatható társadalmi hatásuk. Várhatóan az a tendencia fog érvényesülni, hogy az egyes szektorok közeledni fognak egymáshoz: a for-profitok beépítik a társadalmi szempontokat és visszaforgatják nyereségüket a közösségi célokra, míg a civil szervezetek megkezdik a tevékenységük piacosítását.
A legtöbb hazai társadalmi vállalkozás hátrányos helyzetű csoportok munkaerőpiaci integrációjáért dolgozik
A Miskolci Egyetem kutatása szerint a társadalmi vállalkozások a munkaerőpiaci helyzet javításáért, az elhelyezkedés segítésért, munkalehetőség biztosításért (21%); a településhez, helyi közösséghez kötődő célokért (12%); valamint a megváltozott munkaképességűek, fogyatékkal élők helyzetének javításért (11%) tevékenykednek leginkább. További lényeges területek a korcsoportjukból adódóan hátrányos helyzetűek, fiatalok, idősek segítése, a környezet védelme, valamint az érdekvédelem és a romák helyzetének javítása.
Növekedési fázisban van a magyar társadalmi vállalkozások többsége, kihívást jelenten azonban a tőkebiztonság és az üzleti-vállalkozói tapasztalok hiánya A társadalmi vállalkozások 12 százaléka az életgörbe indulási szakaszában van, legnagyobb része (47%) növekedési fázisban, 36%-a az érettség, 5%-a pedig hanyatló fázisban.
A megkérdezett szervezetek szerint a siker titka az egyensúly megteremtése a társadalmi és üzleti célok között. A szakértelem, a jó minőségű termék vagy szolgáltatás, a létező társadalmi szükséglet beazonosítása, valamint a vezetők személyes érzékenysége és elkötelezettsége mellett kiemelten fontos a vállalkozási szemlélet és ismeretek, a stratégiai gondolkodás, a hosszú távú tervezés, és a pénzügyi forrásokhoz való hozzáférés. Ez utóbbiakat azonban ma még egyértelmű gyengeségnek tartják a társadalmi vállalkozók Magyarországon.
