Nemkívánatosnak nyilvánították Oroszországban az Amnesty International nemzetközi civil szervezet tevékenységét.

Két amerikai szakember, egyikük a World Wildlife Fund alelnöke, sorra vette, hogyan tudják a cégek elrontani a fenntartható megoldásaikat és programjaikat. Mikre kell ügyelni, hogy egy zöld céges újítás, az üzletvitel és gyártás átszervezése ne ártson a természeti környezetnek?

Kutatások szerint az európai szociális gazdasági szektor jelenleg több, mint 11 millió embernek ad munkát, ez az aktív munkaképes lakosság 6 százalékát teszi ki. Bár ez az arány országonként változó, a szám egyértelműen jelzi, hogy egy nem elhanyagolható szektorról van szó. Magyarországon is egyre több a társadalmilag hasznos, megvalósult kreatív ötlet – a nagy kérdés, hogy ezek közül mennyi marad életben hosszútávon is fenntartható, üzletileg is sikeres vállalkozás formájában.

A magyarok háromnegyede adományozott az elmúlt évben, ami nemzetközi összevetésben is jó arány. A civilszervezetek támogatásakor a megkérdezettek szerint döntő szempont a szimpátia és maga a kérés, hogy adományozzunk, míg az elmúlt évek közéleti vitáinak az adakozási kedvre nincs érdemi hatása – derül ki a Human Dialog és az Emocionális Marketing friss, nagymintás, reprezentatív felméréséből.

Az a civil szervezet, amely korábban nem regisztrált a NAV-nál és 2018-ban részesülni szeretne az 1 százalékos felajánlásokból, a 17EGYREG adatlapon regisztrálhat 2017. október 2-ig. A határidő után pótlásra nincs lehetőség.

Kötelezettségszegési eljárást indított csütörtökön az Európai Bizottság (EB) Magyarország ellen a külföldről támogatott civil szervezetekre vonatkozó törvény miatt. A brüsszeli testület emellett újabb szakaszba léptette a felsőoktatási törvény módosítása miatt korábban megindított jogsértési eljárást.

Hónap végéig kell elszámolniuk az 1 százalékos felajánlásokban részesült civilszervezeteknek. Csak azok a szervezetek kaphatnak jövőre szja 1%-os felajánlást, amelyek eljuttatják a NAV-hoz a KOZ közleményt május 31-ig. A NAV elektronikus levélben is felhívta a szervezetek figyelmét, nehogy valamely civilszervezet jövőre emiatt essen el a támogatástól.

Elszántan járja változatos életútját a 2016-ban 20 éves „SZJA 1%”, vagyis a Magyarországon kifejlesztett, s azóta több ország által átvett találmány, a saját személyi jövedelemadó 1+1 százalékáról való rendelkezési jog, mely a civilek érdekeit szolgálja a kezdetek óta. A szervezetek számára így felajánlott összegek nagyon sok esetben azok fennmaradását, puszta létezésüket teszik lehetővé - hívja fel a figyelmet az 1 százalékról való rendelkezés fontosságára a Magyar Civilszervezetek kommunikációs kampánya.

Az a civil szervezet, amely korábban még nem regisztrált a NAV-nál és 2017-ben részesülni szeretne az 1 százalékos felajánlásokból, a 16EGYREG adatlapon regisztrálhat 2016. szeptember 30-ig. A határidő után pótlásra nincs lehetőség.

Többet ér az szja 1%, és többen is rendelkeztek róla az idén, így 10%-kal bővült a civileket illető adóhányad összege. Az egy adófizetőtől érkező az átlag 100 forintos többlet is 200 milliós pluszforrást jelent a civil szférának.

Nem csak a civil szervezetek érdeke, hogy együtt tudjanak működni a vállalkozói szférával. Cégeknek is megéri az együttműködés. Nemes Szilárd, a Civil Licit Alapítvány elnöke szerint ehhez viszont az is kell, hogy a civilek is megtanuljanak a piaci logika mentén gondolkodni.

Több mint százötven civil szervezet fordult az Országgyűléshez, hogy a képviselők ne támogassák a nemzeti parkok jogait csorbító állami vagyonról szóló törvény tervezetét.

Az új Ptk. nem csak a gazdasági társaságok számára hozott rengeteg változást, a szakszervezeteknek, egyesületeknek és alapítványoknak is kötelező végrehajtani számos módosítást az alapszabályban. Ráadásul, a Ptk. egyik legnagyobb újítása, hogy a jogi személy szabályaitól el lehet térni, náluk is komoly aggályokat vet fel.

Az új Ptk. hatálybalépése előtt és után is hangos volt a sajtó a cégeket érintő módosításoktól, a kötelező törzstőkeemeléstől és a hozzá kapcsolódó kötelező társaságiszerződés-módosítástól. Az új Ptk. azonban nem csak a cégek életében hozott változást. Az egyesületek és alapítványok sem ülhetnek ölbe tett kézzel, kötelező módosítás ugyanis náluk is van.