Pénzbeli támogatás, tárgyi adomány, önkéntes munka, véradás – az adományozási szokásairól telefonon megkérdezett 1000 fős minta 77%-a jótékonykodott az elmúlt évben valamilyen módon. A válaszadók többsége (51%) pénzt adott jótékony célra, legnagyobb arányban alapítványok, egyesületek javára, szorosan a második helyen magánszemélyek, hajléktalanok, kéregetők állnak. Utóbbiak gyakrabban, de kevesebbet kapnak az adományozóktól.
A 77% jó arány, a 2016-os, ehhez hasonló ausztriai felmérésben 71% volt az osztrák adományozók aránya – mutat rá az eredmény nemzetközi vonatkozására Miha Tamás, civilszakértő. Az szja 1% felajánlási motivációik tavalyi felmérése után a Human Dialog és az Emocionális Marketing idén az adományozási szokásokat vizsgálta, fókuszba helyezve a civil szervezetek magánszemélyek általi pénzadományait. A megkérdezés főbb eredményei és a civilek számára hasznosítható következtetések adják a Magyar Fundraising Akadémia november 8-i szakmai rendezvényének témáját.
A kutatási projekt sok előfeltevést igazolt: a tipikus adományozó jól szituált, városlakó, az idősebb korosztályból kerül ki. Pénzbeli adományt évente 2-3 alkalommal ad, elsősorban a szimpátia befolyásolja döntésében, az 1% felajánláshoz hasonlóan itt is kiemelkedő a beteg gyermekekről gondoskodó alapítványok népszerűsége.
A rendszeres adományozók kisebbségben vannak, az alkalmi jótékonykodás a jellemző, a magyarok döntő többsége mégsem érzi az adományozást szezonális tevékenységnek, még ha a karácsonyi időszak jótékonyan hat is az adakozási hajlandóságra.
Ellenben a civilszervezetek társadalmi hatásait és szerepét övező közéleti viták a megkérdezettek szerint nincsenek befolyással adományozási döntéseikre, 54%-ukat hidegen hagyja a téma, sőt 25%-uk (!) nem is hallott a vitákról. A civilszervezetek megítélése árnyaltabb ennél, a legtöbben úgy vélik, a több tízezer alapítvány és egyesület között érdemeik függvényében bőséggel akadnak támogatásra méltóak.
