Nem csak a cégeknek kell változtatniuk az új Ptk. miatt

Az új Ptk. hatálybalépése előtt és után is hangos volt a sajtó a cégeket érintő módosításoktól, a kötelező törzstőkeemeléstől és a hozzá kapcsolódó kötelező társaságiszerződés-módosítástól. Az új Ptk. azonban nem csak a cégek életében hozott változást. Az egyesületek és alapítványok sem ülhetnek ölbe tett kézzel, kötelező módosítás ugyanis náluk is van.

Ma már törvény határozza meg, hogy mi minősül civil szervezetnek. Fontos ezt tudni, hiszen a civil szervezetekre léteznek külön törvényi előírások. A törvény szerint civil szervezet:

a) a civil társaság,

b) a Magyarországon nyilvántartásba vett egyesület - a párt, a szakszervezet és a kölcsönös biztosító egyesület kivételével,

c) az alapítvány - kivéve a közalapítványt és a pártalapítványt.

Vagyis a civil szervezetek közé tartoznak az alapítványok, az egyesületek, a szövetségek, a sportegyesületek, de még a polgárőrszervezetek is.

Kép:FreeDigitalPhotos.net/watiporn

Az új Ptk. és a civil szervezetek

Az új Ptk. nemcsak a cégek életét írta át, de a civil szervezetek sem ülhetnek tétlenül. Különösen az alapítványok területén vannak jelentős változások az új Polgári Törvénykönyvben. Röviden érdemes kiemelni, hogy a vezető tisztségviselőkre vonatkozó szabályozás, a felelősség mértéke itt is jelentősen változott, akárcsak a cégek esetében.

Az új Ptk. jelentősen leegyszerűsíti a kezelő szervet. Az alapítvány ügyvezető szerve a testületi jellegű kuratórium vagy az egyszemélyes ügyvezető kurátor. Az egyesülettel azonosan a kurátorokat vezető tisztségviselőknek nevezi, így rájuk vonatkoznak a jogi személyek közös szabályai között a vezető tisztségviselőkre vonatkozó általános szabályok. Az új Ptk. azonban más téren is változást hoz. (Lásd keretes írásunkat.)

A legnagyobb változások az alapítványokra nézve
Alapvető változás, hogy az új Ptk. helyreállította a magánalapítvány intézményét, nem követeli ugyanis meg az alapítványrendelésnél a közérdekű célkitűzést, mint az eddigi Ptk. Azonban a jövőben is létrejöhetnek alapítványok közhasznú, közérdekű (pl. szociálpolitikai) célokra, de tág tér nyílik a különböző családi vagy más magáncélú alapítványok számára is - írja az ecoexp.hu.
Az új Ptk. az alapítvány által a csak kiegészítő jelleggel folytatható gazdasági tevékenységet szűkebben határozza meg, mint az eddigi szabályozás. Így csak az alapítványi céllal közvetlenül (a közvetlenség új elem) összefüggő gazdasági tevékenység folytatható, és alapítvány nem lehet korlátlan felelősségű tagja más jogalanynak.
Alapítvány más típusú jogi személlyé nem alakulhat át és csak alapítványokkal egyesülhet, illetve alapítványokká válhat szét – ezek a szervezeti mozgások azonban nem veszélyeztethetik az alapítványi célt, illetve nem járhatnak az alapítványi vagyon csorbításával.
Az alapítvány újabb alapítványt nem létesíthet, alapítványhoz nem csatlakozhat, vagyont sem nyújthat más alapítványnak.
Az új Ptk. fenntartja az alapító és az alapítvány elvi elkülönülését, ugyanakkor egyértelműen növeli az alapítói jogokat.
Hány szervezetet érint az új Ptk.-ban történt változás?

Pontosan nem lehet megmondani, hogy ténylegesen hány civil szervezetnek kell majd az új törvényi szabályok szerint átalakítania a létesítő okiratát. Az azonban a Központi Statisztikai Hivatal adataiból látszik, hogy elég jelentős lehet a szám, hiszen csak 2012-ben több mint 21 ezer alapítvány és több mint 35 ezer egyesület működött az országban. Ha összevetjük ezt azzal a számmal, hogy Magyarországon 2014-ben összesen 3154 települést számolhatunk - ezekben benne vannak a városok és a községek is –, akkor minden egyes településre minimum 6 alapítvány és 11 egyesület jutna. A teljes nonprofit szektor bevétele 2012-ben meghaladta az 1250 milliárd forintot.

A módosítás mindenkinek kötelező?

Ha a meglévő létesítő okirat tartalmaz olyan rendelkezést, amely az új Ptk. alapján már nem megfelelő, akkor a korábban, még az új Ptk. hatálybalépése előtt létrejött, vagyis a bírósági nyilvántartásba már bejegyzett, vagy 2014. március 15-én már bejegyzés alatt állt civil szervezeteknek is kötelező átállni az új szabályokra. Erre azonban kaptak némi időt, de ez nem minden egyesület vagy alapítvány esetén ugyanaz. Igaz, hogy az új Ptk.-val kapcsolatos átmeneti szabályok tartalmaznak egy pontosan megjelölt határidőt, ami 2016. március 15., azonban ez csak azokra a civil szervezetekre érvényes, amelyeknek más ok miatt nem kell korábban módosítaniuk a létesítő okiratot. Ha 2016. március 15. előtt olyan változás következik be a civil szervezet életében, ami miatt kötelező a létesítő okiratot módosítani, akkor ezzel együtt gondoskodni kell arról is, hogy áttérjenek az új Ptk. szabályaira. Vagyis a kötelező módosításra a soron következő létesítőokirat-módosításkor, de legkésőbb 2016. március 15-éig kell sort keríteni.

Mit tegyenek az alapítványok és egyesületek?

Célszerű minden esetben szakemberrel átnézetni a meglévő létesítő okiratot, hogy az új Ptk. alapján milyen változásokra kell felkészülni. Érdemes ezt időben megtenni, hiszen egy alapítvány, de különösen egy egyesület esetén a szükséges módosítás, a szükséges döntés meghozatala hosszabb időt is igénybe vehet.

Dr. Kocsis Ildikó ügyvéd www.megbizhatoügyvediiroda.hu

Véleményvezér

Aranyat fognak érni a munkaerőpiacon a nyugdíjas 3, vagy több gyermekes nagymamák

Aranyat fognak érni a munkaerőpiacon a nyugdíjas 3, vagy több gyermekes nagymamák 

A szavazatszerző kampányban nem biztos, hogy mindent jól átgondoltak.
Trump matekja nem stimmel

Trump matekja nem stimmel 

Mit szólnak a befektetők Trump vámjaihoz?
Kísértetbölcsődét talált Hadházy Ákos

Kísértetbölcsődét talált Hadházy Ákos 

Semmi nincs biztonságban, ami mozdítható.
Elképesztő luxusban élnek a NER-cicák, erről közölt képeket Hadházy Ákos

Elképesztő luxusban élnek a NER-cicák, erről közölt képeket Hadházy Ákos 

Jól megy a NER körüli hölgyeknek. Méghogy nem szeretik a gyengébb nemet a fideszesek.
Aggasztó, hány évig élnek a magyarok – Romániában és Bulgáriában is jobb a helyzet

Aggasztó, hány évig élnek a magyarok – Romániában és Bulgáriában is jobb a helyzet  

A két ország újabb listán ver minket. 
A magyar idősek számíthatnak a legrövidebb élettartamra az EU-ban

A magyar idősek számíthatnak a legrövidebb élettartamra az EU-ban  

Még Bulgáriában és Romániában is tovább élnek az idősek. 


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo