Méhek cikkek
Jó hír, mégsem pusztul el a világ
Sokan úgy gondolják, hogy addig létezik a világ, amíg vannak méhek.
Luxuscikké válik a méz
A nyári aszály miatt, főként a Dunától keletre a szokásos mézmennyiség felét tudták a méhészek előállítani.
Jó hírt kaptak a méhészek
Nagyobb támogatást, ezer forintot adnak a beporzásért.
Komplex okok állnak a beporzók tömeges pusztulása mögött
A Beporzók napján, március 10-én, egy szakmai konferenciával vette kezdetét a „LÉPNÉL? Tegyünk együtt a beporzókért” kampány. A több alkalomból álló eseménysorozat célja, hogy ráirányítsa a figyelmet a beporzók egyedszámának rohamos csökkenésére, és annak az emberiségre gyakorolt súlyos hatásaira. Az Outdoor Mission Kft. és az Ökológiai Művelődés Alapítvány kezdeményezésére 37 szervezet csatlakozott a kampányhoz, amelynek célja az ismeretterjesztés, a tudatosítás, az érzékenyítés, valamint az, hogy minél szélesebb társadalmi réteget buzdítson összefogásra és cselekvésre. A beporzók pusztulása ugyanis össztársadalmi probléma, amely mindenki életére negatív hatást gyakorol.
Mi is tehetünk a méhek megmentéséért
A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) a lakosság figyelmébe ajánlja a rendkívül egyszerű, ugyanakkor nagyon látványos méhecskehotel-, más néven darázsgarázs-eszközcsoportot, amivel erkélyen, ablakpárkányon is segíthetjük a szelíd beporzók szaporodását már kora tavasztól.
Nem a környezetvédelem öli meg a GDP-növekedést, hanem a környezetrombolás
A méhek általi beporzásnak köszönhető az élelmiszerek közel 75 százaléka. Az ökoszisztémák óriási szolgáltatásokat nyújtanak nekünk, lehetővé teszik földi létünk. Ha nem valósítjuk meg a zöld gazdaság környezetkímélő működését, óriási veszteségek érhetnek, s az emberiség léte is veszélybe kerül, írja véleménycikkében Cristiana Pasca Palmer, az ENSZ-hez tartozó Biológiai Sokféleség Egyezmény szervezetének főtitkára.
A méhektől függ az emberiség élelmének nagy része
A méhektől és más beporzóktól függ az emberiség élelmének 30-35 százaléka. Az ökoszisztémák átalakítása és kihasználása az intenzív mezőgazdálkodás érdekében azonban világszerte károsan hat a beporzókra. Erre hívják fel a figyelmet a szakemberek abban a tanulmányban, amelynek egyik szerzője Kovács-Hostyánszki Anikó, az MTA Ökológiai Kutatóközpont Lendület Ökoszisztéma-szolgáltatás Kutatócsoport munkatársa.
Az Európai Bizottság védené a méheket
Az Európai Bizottság tegnap kiszivárgott javaslata szerint az unió teljesen betiltaná a méhgyilkos vegyszereket a szabadföldi termesztésben és kizárólag üvegházas használatukat engedélyezné. A Greenpeace Magyarország azt várja Dr. Fazekas Sándor Földművelésügyi Minisztertől, hogy hazánk a Bizottság előterjesztésével összhangban szavazza meg a neonikotinoid rovarírtószerek tilalmát a tavasszal várható bizottsági szavazáson és ne kérjen eseti engedélyeket a méhgyilkos vegyszerekre.
A növényvédő szerek több kárt okozhatnak a gazdaságnak, mint a kártevők
A neonikotinoid rovarirtó szerek jelentős veszélyt jelentenek a vadon élő fajokra. Ezek a vegyszerek megjelennek a haszonnövények mellett a vadvirágokban is, és a méhek mellett így jelentősen veszélyeztetik többek között a pillangókat, bogarakat, vízi élőlényeket és a madarakat. A Greenpeace azt várja a hazai döntéshozóktól, hogy ne kérjenek derogációt a neonikotinoidok uniós szinten már betiltott használatára, és támogassák ezen vegyi anyagok további uniós tilalmát.
Másfél milliárd ember állása függ a méhektől
A világon csaknem másfél milliárd munkahely és az összes termény háromnegyedének léte függ a beporzó állatoktól, ezért ha nem állítják meg a méhek és lepkék számának csökkenését, az óriási veszélyt jelenthet az emberi jólétre - figyelmeztetnek hétfői közleményükben a brit Readingi Egyetem tudósai.
Mézet és áramot is termel az erőmű
A napelemek mellé méhkaptárakat is telepítettek az osztrák főváros legnagyobb közösségi naperőművében, Liesingben. A két focipályányi területen így évi egymillió kilowattóra zöldáramot és száz kiló virágmézet is termelnek.
Világnapot kaphatnak a méhek
A méhek pótolhatatlan szereplői a mezőgazdasági rendszereknek és mutatói környezetünk állapotának: ugyanakkor számos veszély fenyegeti őket – ezért a FAO támogatja, hogy május 20-át nyilvánítsák a méhek világnapjává.
Gyorsul a méhek pusztulása: de miért?
Élelmiszerigényünk 90%-át 100 növényfajtával elégítjük ki. Ezekből 71-et méhek poroznak be. Korunk legkeresettebb migráns munkásai a méhek. Bérbe adják őket beporzásra. Megnéztük milyen teóriák vannak forgalomban a populáció megcsappanásáról.
Méhész gondok - kinek éri meg?
Bár elvileg egy-két méhcsalád megtermelné egy család szükségleteinek megfelelő mennyiségű mézet, a beruházás akkora, hogy inkább profiknak érdemes foglalkozni vele. Ráadásul olykor veszélyben is vannak a "termelők".
Autópálya épülhet méheknek
Oslóban külön "autópályát" építenek a városi környezet terjeszkedése miatt óriási veszélyben lévő méheknek. A kreatív megoldás jó a fontos fajoknak és az embernek is.
Méhgarázzsal menthetjük meg a méheket
A termesztett kultúrfajok és a vadon élő növények jelentős része nem teremhet különböző méhfajok nélkül. Sajnálatos módon az élőhelyek átalakítása egyre inkább fenyegeti ezeknek a létét is. De tehetünk ez ellen.
Nikotinfüggővé válnak a méhek
Függőséget okoznak a méhek körében azok a nektárok, melyekre nikotinoid-tartalmú rovarirtó szerek kerülnek. A mechanizmus hasonló az emberi nikotinfüggőséghez, állítják tudósok.
Csípi a méheket?
Nem sokan gondolják végig, hogy a méhek milyen fontos szerepet töltenek be az életünkben szorgos munkájukkal. Mostanában azonban súlyos veszélybe kerültek. Pedig mindenki tehet valamit a méhekért! Mondjuk örökbe is lehet fogadni egyet.
Speciális egység fogja védeni a méheket
Speciális különítményt hozott létre a Fehér Ház az észak-amerikai háziméh-populációk hanyatlásának megfékezésére. A méhek és más, a beporzást végző rovarok pusztulása több mint húsz éve drasztikus méreteket ölt világszerte.
Kóstoljon városi mézet!
Városiméz-kóstolással, előadásokkal, tárlatvezetésekkel, kertmozival és A méhek világa című Oscar-díjra jelölt film vetítésével várja a vendégeket szombaton a Lumen Zöldség és Közösségi Szolgáltatóban és a Műcsarnok hátsó teraszán Budapest első városi méhészete, a Közösségi Méz Projekt.
Méhpusztulás világszerte
A méhek és más a beporzást végző rovarok pusztulása több mint húsz éve drasztikus méreteket ölt világszerte. Az ökoszisztémában, ezáltal a mezőgazdaságban is fontos szerepet játszó rovarok élelmiszereink egyharmadának előállításához járulnak hozzá. Állományuk csökkenésének visszaszorítása létfontosságú az emberiség számára.
Városi méhészet nyílik Budapesten
Magyarország első városi méhészete nyílik augusztus 22-én a budapesti Hősök terén, a Műcsarnok hátsó teraszán. Ez az első ilyen kezdeményezés hazánkban, külföldön már New Yorkban és Londonban is mindennaposnak számít a városi méhészet.
Többet érnek nekünk a méhek élve
Európában a méhek általi beporzás pénzbeni értéke évi 22 milliárd dollár. A méhekre egyes kutatók szerint káros hatással bíró neonikotinoid-alapú vegyszerek révén viszont csak 2 milliárd dolláros pluszbevételhez jut az uniós agrárium. Beporzás nélkül nincs élelem. Ha a méhpopuláció összeomlik, jön az éhínség.
Méhpusztulás: már nem kell betiltani a gyilkos szert
Tömeges méhpusztulás fordult elő nemrégen Somogy megyében: az Unió a fipronil hatóanyagú növényvédő szerek betiltását kérte Magyarországtól, a NÉBIH szerint erre nincs szükség, mivel már régen betiltották a méhgyilkos szert.
Városi méhészet Budapest közepén
Városi méhészetet hoz létre egy német alkotópáros idén nyáron Budapesten. A társadalmi és művészeti kísérlethez bárki csatlakozhat, akit érdekel a mézkészítés, a projekt végén pedig múzeumot hoznak létre a méheknek.
Ezért nem tiltjuk be a méhgyilkos szereket
Magyarországon a legnagyobb a fajlagos méhsűrűség az Európai Unióban: 2010-ben 1 millió, 2012-ben pedig több mint 1,2 millió méhcsaládot tartottak nyilván, így a méhpopuláció sűrűsége meghaladja 11 családot négyzetkilométerenként.