A közlemény szerint a magyar méhészet a mezőgazdaság bruttó termelési értékének 1 százalékát, azaz mintegy 22,3 milliárd forintot tett ki tavaly, az állattenyésztésnek mintegy 3 százalékát adja. A méhészeti ágazat jelenleg mintegy 18-20 ezer család megélhetéséhez nyújt kiegészítő vagy fő jövedelemforrást. Így közvetve hozzájárul a vidék népességmegtartó képességéhez. Emellett kiváló minőségű méhészeti termékekkel látja el az ágazat mind a belföldi piacot, mind pedig az Európai Unió többi tagállamának piacát – közölte a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM).

Magyarországon a méztermelés olyan mezőgazdasági területeken is folyik, ahol az elmúlt tíz évben, évente több mint egymillió hektárt (kukorica, napraforgó, repce) vetettek be neonikotinoid hatóanyagú növényvédő szerrel kezelt – csávázott – vetőmagokkal.  Ennek ellenére Magyarországon nem fordult elő méhpusztulás a neonikotinoid tartalmú csávázószerek használatától, ezt az Országos Magyar Méhészeti Egyesület vizsgálatai alátámasztják.

Fontos azonban kiemelni, ha kivonják a neonikotinoid alapú növényvédő szereket – az EU korábbi szándékának megfelelően –, akkor megfelelő védelem nélkül maradhat a kukorica-, a napraforgó- és a repcetermelés, mert nincs helyettesítő termék. A méhészeti és a növénytermesztési ágazat egymásra épül – emlékeztet a közlemény.

Az említett haszonnövények termőterületeinek csökkenésével megnőhet a szabadon porzó kalászosok vetésterülete, ezzel csökken a méhlegelők nagysága, a termesztett növényfajok változatossága, ami a természetes egyensúly felbomlásához vezethet. Azzal, hogy a méhek beporozzák a haszonnövények virágait, javul azok szemkötődése, ami a növénytermesztőknek is hasznos. A méhészetek ezen túlmenően létfontosságú szerepet töltenek be az ökológiai egyensúly fenntartásában is.

A neonikotinoid hatóanyagú növényvédő szerekkel kapcsolatos álláspont kialakítása során Magyarország továbbra is folytatni kívánja a széles körű társadalmi egyeztetést, a szakmai és a társadalmi szervetek bevonásával. Az unióban a legutóbbi tanácsi ülésen egy brit javaslat alapján felmerült, hogy a bizottság csak további tudományos vizsgálatok és szántóföldön végzett kísérletek után hozza meg döntését a neonikotinoid hatóanyag-tartalmú növényvédő szerek esetleges tiltásáról. Magyarország mellett további 10 tagország támogatta a brit véleményt, és kérte a bizottságot, hogy vizsgálja felül javaslatát, és végezzen további hatástanulmányokat. Így a közeljövőben az Európai Unió fellebbviteli bizottsága tárgyalhatja a kérdést – jelzi a közlemény.