Jön az automatizáció, tíz-húsz éven belül az emberiség nagy része felesleges lesz a munkaerőpiacon. Ezért is fontos az alanyi jogon adható, univerzális alapjövedelem gondolata. A Szilícium-völgy egyik legnagyobb kockázatitőke-alapja, a Y Combinator ennek hatását kutatja januártól: 100 kaliforniai család a kísérleti nyúl. Úgy kapnak majd pénzt, hogy nem kell érte megdolgozniuk.

2017. januárjától bevezetik a feltétel nélküli alapjövedelem intézményét Finnországban, igaz, csak kísérleti jelleggel. Az egész társadalmat reprezentáló 2000 fős csoport kapja majd.

Magánéletük kiteregetésével keresnek igazán a sportolók Amerikában. Európában a focisták átigazolása, átcsábítása egyik csapattól a másikra hozhat nagy pénzesőt.

Irdatlanul sok időt, költséget és a többi mellett pénzügyi fegyelmet igényel, hogy az ember eljusson arra a szintre, ahol olimpiai játékosként lehetőséget kap a világhírnévre. A részvételt azonban kevés sportoló tudja vagyonná konvertálni.

Veszélyben a Western Union dominanciája a készpénzküldések piacán. Több ma a hontalan menekült a világban, mint a második világháború után voltak. És ők a fejlett országokban letelepedve rendszeresen küldenek haza pénzeket hátrahagyott rokonaik támogatására.

Július 24-én leáll Magyarországon az Uber autómegosztó szolgáltatása, mivel a cég nem kívánta vállalni az aznap hatályba lépő törvény kockázatát, ami a sofőrjeiket érintené. Ez bizonyos szempontból azt jelenti, hogy kkv-k győzedelmeskedtek egy multi felett. Más szempontból viszont azt is jelenti, hogy szembe megyünk a világ trendjével, 1200 embernek pedig új megélhetés után kell néznie.

Az izlandi csapat erős szereplése a foci-EB-n sokaknak sokat jelent. De egy embernek különösen sok pénzt is. Az illető a középhátvéd Ragnar Sigurdsson, akinek a siker miatt megugrott az ázsiója. Több klub is szeretné őt átigazolni Angliába.

Apjával együtt ítélték börtönbüntetésre a spanyol bíróságon a világ legértékesebb sportolóját. Spanyol lapértesülések szerint valószínűleg nem kell leülniük a kiszabott szabadságvesztést. Megnéztük, mennyit ér, mennyit keres és hogyan költi millióit Messi, aki június végén visszavonul a válogatottságtól.

Az Occupy Wall Street mozgalom sokat beszélt a társadalom 1 százalékáról, mely több javat birtokol, mint a lakosság alsó 90 százaléka együttvéve. Összeszedtünk néhány adatot a szegénység és a vagyoni különbségek mértékéről, melyek nagy akadályai egy fenntarthatóbb világ létrejöttének.

A GfK Hungária Komplex Fogyasztói Bizalom Index minden komponense növekedésre váltott annak ellenére, hogy a lakosság megdöbbentően magas fogyasztóiár-emelkedést vár idén.

Májusban tovább nőttek a bérek. Az alacsony inflációval párosulva azt is megállapíthatjuk, hogy a reálkeresetek is emelkedtek. A részletes adatokat áttekintve azonban azt látjuk, hogy a közszféra miatt alakultak így az adatok. Az állam hízik, a vállalkozásoknál ehhez még hiányoznak a szükséges feltételek.

Az elmúlt években nőtt a jövedelmi egyenlőtlenség a magyar társadalmon belül, több a szegény, és csökkent az alsó középosztálybeliek, valamint a gazdagok aránya - derül ki a TÁRKI Társadalomkutatási Intézet Zrt. Társadalmi Riport 2012 kötetéből.

A bruttó átlagkeresetek 4,6, a családi kedvezmény figyelembevétele nélkül számított nettó átlagkeresetek 2,0 százalékkal haladták meg az előző évit tavaly decemberben. A tavalyi, átlagosan 5,7 százalékos inflációt figyelembe véve, a reálbérek 3,7 százalékkal olvadtak.

A GfK Vásárlóerő tanulmányának idei eredményei szerint Magyarországon ma az egy főre jutó, évente elkölthető jövedelem 4.884 euro, egynegyede annak az összegnek, mellyel egy átlag osztrák egy évben gazdálkodhat. A legtehetősebb ország Lichtenstein, a legkevesebb pénzből pedig Moldova lakói gazdálkodnak. A magyarországi megyék rangsorában jelentős, a települések rangsorában viszont csak mérsékelt változások történtek az elmúlt évtizedben.

2012 első öt hónapjában az előző év azonos időszakához képest összességében 3,7%-kal csökkent a reálkereset a nemzetgazdaságban, a létszám csökkenése miatt a reálkereset-tömeg (vásárlóerő) pedig 4,4%-kal esett vissza. Közfoglalkoztatottak nélkül számítva 2,3, illetve 4%-os csökkenés ment végbe.

Az átlagkeresetek nőttek, a foglalkoztatás csökkent az esztendő első négy hónapjában a versenyszférában. A költségvetési intézményeknél - döntően a közmunkaprogramokkal összefüggésben - épp ellentétes tendencia volt megfigyelhető: többen dolgoztak az idén április végén, mint egy évvel korábban, átlagosan kevesebb pénzért a Központi Statisztikai Hivatal gyorsjelentése szerint.