A teljes munkaidőben alkalmazásban állók átlagos bruttó keresete 219 400 forint, ezen belül a vállalkozásoknál dolgozóké 230 500, a költségvetési szervezeteknél alkalmazásban állóké 195 600 forint volt. Nemzetgazdasági szinten a bruttó keresetek 3,9 százalékkal haladták meg az előző év azonos időszakit.
Az átlagkeresetek a versenyszférában 6,4 százalékkal nőttek, a költségvetés területén 2,3 százalékkal csökkentek, amely utóbbi a közfoglalkoztatás súlyának növekedése okozott.
Legjobban és leggyengébben fizetett szakmák
A legjobban fizető gazdasági ág továbbra is a pénzügyi, biztosítási tevékenység volt (470 100 Ft), ezt az információ és kommunikáció (420 200 Ft), valamint az energiaipar (villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás) követte (383 900 Ft). A legkevesebbet a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás (139 400 Ft), a humán-egészségügyi, szociális ellátás (148 000 Ft), illetve a mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat (156 800 Ft) ágakban dolgozók kerestek.
A költségvetési szférában 2012. január-áprilisban a teljes munkaidősök mintegy 57 százaléka, átlagosan, havi 10 500 forint - az adó- és járulékváltozások ellentételezésére szolgáló, a keresetbe nem tartozó - kompenzációban részesült. 2012. januártól a nonprofit szervezetek egy részénél alkalmazásban állók is részesülhetnek kompenzációban, így a nonprofit szervezeteknél a teljes munkaidőben dolgozók mintegy 8,3 százaléka, 10 300 forintot kapott ezen a címen.
Több jutott prémiumra
A rendszeres (prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélküli) kereset 2012. január-áprilisban átlagosan 5,8 százalékkal - ezen belül a versenyszférában dolgozóké 8,3 százalékkal - haladta meg az egy évvel korábbit. A költségvetési intézményeknél dolgozók alapilletménye - a közfoglalkoztatottak bére nélkül számítva - 3,4 százalékkal emelkedett. A növekedés döntően a humán-egészségügyi, szociális ellátás ágakban következett be, a 2012. évi garantált bérminimum változása miatt.
Nemzetgazdasági szinten az átlagos - családi kedvezmény nélkül számított - nettó kereset 141 900 (ezen belül a fizikai foglalkozásúaké 98 900, a szellemi foglalkozásúaké 186 400) Ft volt, 1,1 százalékkal magasabb az előző évinél. A nemzetgazdasági szintű 230 100 forintosos, átlagos havi munkajövedelem 2,9 százalékkal haladta meg a 2011. január-áprilisi értéket. A munkajövedelmen belül az egyéb munkajövedelem aránya átlagosan 4,6 százalék volt.
Csökkent a foglalkoztatás
A versenyszféra legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozásainál 1 millió 806 ezer fő volt az alkalmazásban állók száma, mely 26,6 ezer fővel alacsonyabb, mint 2011. január-áprilisban. A költségvetési szférában 729 ezren dolgoztak (8,8 ezer fővel többen, mint egy évvel ezelőtt), közülük átlagosan 65 ezren közfoglalkoztatás keretében.
A közszféra átlagkeresetének szintjét is befolyásoló teljes munkaidős közfoglalkoztatottak létszáma 2012 első négy hónapjában több mint négy és félszeresére nőtt (átlagosan 51,5 ezer fő volt). A megfigyelt nonprofit szervezeteknél 104 ezer fő állt alkalmazásban.
Összességében a nemzetgazdaságban - az 5 fő feletti vállalkozásokban, a költségvetési szférában és a megfigyelt nonprofit szervezeteknél - a közfoglalkoztatottakkal együtt 2639 ezer fő állt alkalmazásban, ami 15,5 ezer fővel maradt el az előző év azonos időszakától.
A nettó reálbér 5,6 százalékkal esett
Suppan Gergely, a TakarékBank elemzője szerint a bérnövekedési ütem áprilisi csökkenését jelentősen befolyásolja, hogy a közfoglalkoztatás súlya nagymértékben növekedett, ami torzítja, lefelé húzza az átlagot. Áprilisban 2,5 százalékra lassult a bruttó bérnövekedési ütem az előző havi 2,7 százalékról, a nettó bérek pedig 0,2 százalékkal estek vissza - idézte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatait az elemző. Számítása szerint a nettó reálbérek 5,6 százalékkal csökkentek.
A Takarékbank szakembere kiemelte azt is, hogy az adójóváírás megszüntetése miatt a gyermekes alacsony jövedelműek igénybe vehetik a családi adókedvezményeket, így a nettó bérkiáramlás magasabb lehetett a nyers adatokhoz képest, ezért a reálbércsökkenés mértéke is kisebb lehetett az eredeti számoknál. A közfoglalkoztatás mellett ez is lefelé húzza az átlagot.
A trend a következő hónapokban is megmarad
Nyeste Orsolya, az Erste Bank elemzője szintén úgy vélekedett, hogy a közszféra adatai húzták le a bérnövekedési ütemet. Gőzerővel folyik a közmunkások alkalmazása, és mivel az ő bérük az átlagnál alacsonyabb, ez lehúzza a statisztikai átlagot - fejtette ki az szakértő. Hozzátette, hogy a versenyszektorban a vártnak megfelelően alakult az adat, itt 7,6 százalékkal nőttek a rendszeres keresetek áprilisban.
Az Erste elemzője szerint ez a tendencia várhatóan a következő hónapokban is megmarad. A közmunkások alkalmazása továbbra is lefelé húzza majd a közszféra béradatait, ugyanakkor a versenyszférában viszonylag magas bérindexek láthatók majd. Utóbbiban benne van az elvárt béremelés, illetve a minimálbér emelés hatása.
