Látványosan megváltozott a nyaralópiac - kivételes helyzetben a Balaton és a Tisza-tó.

Rendkívüli hónapot zárt márciusban az országos lakáspiac, havi szinten stabilizálódott a kereslet több hónapos csökkenés után.

Az átlagos lakbérek országosan 1,8 százalékkal nőttek januárhoz képest, a fővárosban 1,4 százalékos volt az emelkedés.

Mindenhol nőtt az alku mértéke, ez akár az eladóknak is kedvezhet.

Kényszerhelyzetbe kerülhetnek az eladók, új egyensúly alakulhat ki a piacon.

Januárban ismét emelkedni kezdtek az albérletárak.

Növekedésben maradt az új lakások piaca, a rozsdaövezetek évei következhetnek.

A Gazdasági Versenyhivatal lezárta a vizsgálatot az Ingatlan.com üzemeltetőivel szemben.

Duplán jól járhatnak 2023-ban a nem kivárásra játszó lakásvásárlók.

A kereslet csökkenése miatt az előző évekhez képest nagyobb mértékben alkudhatnak a vevők az ingatlanpiacon.

Ezek voltak 2022 rekordjai a magyarországi lakáspiacon.

Jól indult az év a lakáspiacon, ám a bizonytalanabbá váló gazdasági helyzet miatt változott a helyzet.

A megyeszékhelyeken sem sokkal olcsóbb a fedett gépkocsitároló. Egy év alatt 21 százalékkal emelkedtek az árak.

A használt lakások fővárosi piacán a kisebb alapterületű eladásra kínált ingatlanoknál az átlagosnál jelentősebb drágulás látható.

A vevők már sokkal kevésbé vásárolnának gázfűtésű ingatlant.

Várhatóan 2028 végéig érvényben marad a kedvezményes, 5 százalékos lakásépítési áfa, legalábbis a Pénzügyminisztérium támogatja az erről szóló szakszövetségi tervet. A határidő meghosszabbítása lökést adhat a kínálatnak és a lakásépítési kedvnek.

A nyaralók piacán az összesített kereslet alapján továbbra is a balatoni és a velencei sztárok számítanak a legnépszerűbbnek. Az ezer eladó nyaralóra vetített kereslet alapján azonban olcsóbb települések is felkerültek a vevőjelöltek térképére.

Vegyes kép rajzolódott ki új lakások piacán az idén, részben a gazdasági bizonytalanságok, az év közepén életbe lépő új energetikai előírások, szabályok miatt - derül ki az ingatlan.com legfrissebb elemzéséből, amely a hivatalos lakásépítési adatok mellett bemutatja a kínálat és a kereslet alakulását, valamint a fővárost és a megyeszékhelyeken jellemző átlagos négyzetméterárakat.

A lakóingatlanok szinte minden szegmensét eléri az új rezsiszabályozás. A fogyasztásukat egy központi mérőórával mérő társasházaknak nyilatkozniuk kell erről augusztus közepéig, hogy jogosultak legyenek az alacsonyabb rezsidíjakra.

A felsőoktatási felvételi ponthatárok kihirdetésével jövő héten elindul az albérletpiaci főszezon, ám már több megyében is kiugró kereslet alakult ki.

Az árfolyamváltozások miatt az euróban fizető külföldi vevők számára néhány hónap alatt 10 százalékkal csökkent a magyarországi ingatlanok ára. Emiatt a külföldi érdeklődők száma egy hónap alatt 30 százalékkal nőtt.

Felgyorsult a drágulás az albérletek országos piacán: havi szinten 2,6 százalékkal emelkedtek a bérleti díjak májusban, szemben az áprilisi 2 százalékkal A fővárosban 2,5 százalékos volt a növekedés. Országosan 20,8 százalékkal, a fővárosban pedig 21,4 százalékkal drágultak az albérletek tavaly májushoz képest. A júniusi kínálat alapján Budapesten 190 ezer forintra nőtt az átlagos bérleti díj. Az V. kerületben pedig elérte a havi 5 ezer forintos szintet az egy négyzetméterre vetített átlagos bérleti díj, amire korábban soha sehol nem volt példa. A megyeszékhelyeken 92,5-150 ezer forintért kínálták az albérleteket júniusban. A legdrágább városok közé sorolható többek között Veszprém, Debrecen és Székesfehérvár.

Budapesten átlagosan 7,5 százalékkal nőttek az albérletárak egy év alatt, de a nagyobb vidéki városokban még ezt is meghaladta az emelkedés üteme. Az Otthon Centrum legfrissebb mérései szerint a budapesti VI. kerületben már negyedmillióhoz közelít az albérletár átlag értéke. Továbbra is a nagyobb panelek a legolcsóbb bérlemények.

Egyre kevesebb a fizetőképes vásárló. Ezer lakáshirdetésre vetítve 6 százalékkal mérséklődött az érdeklődések száma 2020 januárjához képest. Ennél is jobban csökkent az 1 millió látogatóra jutó érdeklődések száma, ami közel 30 százalékkal esett vissza.

Csökkent az utóbbi egy évben a lakásvásárlást tervezők száma: a magyarok 12 százaléka venne egy éven belül lakóingatlant, szemben a tavalyi 16 százalékos aránnyal.

Bár az eredeti terv szerint az év közepéig lehetett igényelni a falusi csokot, a határidő legalább az év végéig kitolódik. Ez pedig további lökést adhat az érintett kistelepülések lakáspiacának.

Május volt az első idei hónap, amikor az előző évhez képest több eladó ingatlanhirdetést adtak fel a tulajdonosok és az ingatlanközvetítők. A községek és a kisebb városoké volt a főszerep a friss kínálat bővülésében.

Az év elején felélénkült kereslet találkozott a szűk kínálattal a megyeszékhelyek és Budapest lakáspiacán, emiatt ismét lendületet kapott az áremelkedés.

Kevesebb lakás épült az idei első negyedévben, de az első félév vége is pörgős lehet az év közepén életbe lépő energiafogyasztási szigorítás miatt, majd tovább lassulhat a tempó - áll az ingatlan.com elemzésében, amely a friss hivatalos adatok értékelése mellett több mint 15 ezer hirdetés alapján mutatja be az újonnan épült lakások piacának helyzetét.

Visszaveti a lakáseladási kedvet a lakáshitelkamatok emelkedése. A lakosság több mint 90 százaléka saját lakásában él. Ha kevesebben költöznek tovább, csökken a vevők száma, akkor ezzel párhuzamosan az eladó ingatlanok száma is kevesebb.

A ház-, nyaralóépítésre és hétvégi pihenésre alkalmas telkek ára jelentősen emelkedett országszerte. Országos átlagban - egy év alatt - több mint 57 százalékos drágulás történt.

A KSH és Eurostat adatai szerint 2015-höz árszinthez képest képest Magyarországon 2,1-szeres árat kellett fizetni a lakásokért tavaly év végén, ami az uniós országok között a legmagasabb érték.

Visszafogottabbá vált a kereslet a nyaralóövezetekben lévő lakóingatlanok, nyaralók iránt. A keresletcsökkenés nem látszik a kínálati árakon. A siófoki ingatlanok például 49 százalékkal drágultak egy év alatt.

Az eladó lakóingatlanok iránt érdeklődések száma éves szinten majdnem 30 százalékkal esett vissza.

A falusi csokos települések Pest és Veszprém megyében a legdrágábbak: ezekben 306-324 ezer forint volt az átlagos kínálati négyzetméterár 2022 márciusában. A legolcsóbak pedig Borsod-Abaúj-Zemplén, Békés és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében találhatóak, utóbbiakban 67-104 ezer forintos négyzetméterár volt a jellemző.

A lakáspiacnak támaszt adtak a családi otthonteremtési kedvezmény keretében elérhető támogatások. A vissza nem térítendő és visszafizetendő támogatások összege hat és fél év alatt 1533 milliárd forintot tett ki.

A lakásépítési kedv kiugró volt a múlt évben. Az új lakások kínálata az ingatlan.com adatai szerint 2021-ben 91 százalékkal nőt az egy évvel korábbihoz képest, de a pandémia előtti évekhez képest is látványos a növekedés.

Budapesten 5,3 millió forint a garázsok átlagára, ami több mint duplája az öt évvel korábbi értéknek. A komolyabb garázskínálattal rendelkező megyeszékhelyek közül Debrecenben 66 százalékkal nőttek a garázsárak öt év alatt, Győrben és Szegeden viszont megtriplázódtak.

A kiugró lakásépítési kedv, fokozódó kínálat és erős kereslet jellemzi az új lakóingatlanok piacát. A budapesti átlagos négyzetméterárak pedig januárban áttörték az 1 millió forintos lélektani határt, amire korábban nem volt példa. - derül ki az ingatlan.com legfrissebb, saját és hivatalos adatokon alapuló elemzéséből.

Tavaly januárban mélyponton voltak az átlagos bérleti díjak, majd kisebb-nagyobb ütemben hónapról hónapra nőttek. Decemberben az országos árak novemberhez képest 0,6 százalékkal nőttek, Budapesten 0,4 százalékos volt az emelkedés. Éves összevetésben két számjegyű volt a drágulás az év utolsó hónapjában, az országos átlagos bérleti díjak 13,1 százalékkal nőttek, a fővárosban pedig 12,7 százalékkal.

Bővelkedett fordulatokban az ingatlanpiac 2021-ben. A vásárlók elsősorban az új ingatlanokat keresték.

Pörgös évkezdés várható a ház- és lakásépítési piacon a most megjelent új szabályoknak köszönhetően.

Továbbra is masszív fölényben voltak 2019-ben a fővárosi V. kerület lakásai az eladási négyzetméterárak alapján felállított tavalyi országos ranglistán - derül ki az ingatlan.com hivatalos KSH Ingatlanadattárán alapuló összeállításából.

Újabb elemmel bővül januártól az állami lakásprogram, amely egy eddig elhanyagolt szegmenst érint: lakásfelújítási kiadások felét, maximum 3 millió forintot kaphatnak az államtól a legalább egy gyermeket nevelő háztartások.

Inkább hosszabb távon lehet lakáspiaci és lakáshitelpiaci hatása a Magyar Nemzeti Bank keddi döntésének. A magyar jegybankárok négy év után először változtattak az alapkamat szintjén, 15 bázisponttal 0,75 százalékra csökkentették - derül ki az ingatlan.com és a money.hu közös összefoglalójából, amely az MNB döntésének lehetséges hatásait vizsgálta.

A budapesti agglomerációt magában foglaló Pest megye volt a legvonzóbb célpont tavaly azok körében, akik ideiglenesen vagy állandó jelleggel másik településre költöztek - derül ki az ingatlan.com legfrissebb, a KSH előzetes adatain alapuló elemzéséből, amely bemutatja azt is, hogy a megyeszékhelyeken lévő eladó házak és lakások ára hogyan változott a járvány előtti szinthez képest.

Fontos változásokat hoz az idei év a lakáspiacon, eddig az erős kereslet miatt lényegében az eladók diktáltak, ez pedig jelentős drágulást eredményezett. 2019 második felében a nagyvárosokban megcsappant a kereslet, lelassult a drágulás üteme és kínálati boom kezdődött - derül ki az ingatlan.com legfrissebb elemzéséből.

Országos átlagban több mint 20 százalékkal drágábbak a felújított lakások a piacon, de egyre kevesebb ilyen ingatlant hirdetnek – írja az Ingatlan.com.