Nem véletlenül keresik a földönkívüli életet a Naprendszerben: akár a Mars, akár az Európa, akár az Enceladus jég alatti óceánja, vagy a Titán mélyhűtött környezetét vesszük górcső alá, mindenhol a lehetséges idegen élet nyomait kutatják a tudósok, ez ugyanis a 21. századi tudomány egyik Szent Grálja, bizonyíték egyediségünk, különlegességünk mellett – vagy ellene. A nagy gondolkodók többsége egyetért abban, hogy létezik más, a földitől eltérő élet, még akkor is, (sőt!) ha csak mikroszkopikus formában, vagy növényi szinten. Tejútrendszerünkben becslések szerint legalább 100 milliárd csillag van, sokuk rendelkezik bolygórendszerrel, így óriási az esélye annak, hogy nem csak a Föld hordoz egyedül életformákat a galaxisunkban.

Ebben nincs is vita, az már viszont más kérdés, hogyan fogadnák az emberek a földönkívüli élet felfedezését. Nyilván nem arra a helyzetre gondolnak a kutatók, amikor egy Hold nagyságú űrhajó áll pályára New York felett, hiszen egy ilyen szituáció valószínűségének bekövetkezte olyan csekély, mint úgy nyerni a lottón, hogy nem is vásároltunk szelvényt. Azonban előfordulhat, hogy mikrobákat, vagy más létformákat fedezünk fel a Jupiter, vagy a Szaturnusz holdjain. Az sem kizárható, hogy az egyre több Naprendszeren kívüli bolygó egyikének légköréből mutatják ki a tudósok (a légkör színképelemzésével) az élet, vagy akár a technikai civilizáció nyomait. De valóban pánik törne ki és dühöngő tömeg törne-zúzna az utcákon, ha megtudnánk azt, hogy nem vagyunk egyedül?

Az Arizonai Egyetem (Arizona State University) kutatói utánaeredtek ennek a kérdésnek. Három részből álló kutatásukban azt vizsgálták, hogyan reagálnának az egyes emberek és a közvélemény egy olyan felfedezésre, amely alapjaiban változtatná meg a világmindenségről és a benne elfoglalt helyünkről alkotott képünket. Az eredmények alapján a helyzet messze nem olyan sötét, mint ahogy sokszor a Hollywood-i szuperprodukciók ábrázolják.

A kutatás első részében öt olyan tudományos hír hatását vizsgálták meg, amelyek szélesebb körben is érdeklődést váltottak ki. Ilyan volt például a Mars meteoritban 1996-ban felfedezett baktériumokra hasonlító képződmények ügye – amelyet maga Bill Clinton amerikai elnök jelentett be, vagy Tabby csillagának ügye 2015-ből, (a csillag fényessége folyamatosan változik és éveken keresztül nem találtak a jelenségre megnyugtató magyarázatot a kutatók). A kutatók egy speciális szoftver segítségével (Linguistic Inquiry and Word Count - LIWC) megviszgálták, hogy milyen érzelmeket közvetítenek az események kapcsán megjelent cikkek és publikációk. Legyen szó a Washnigton Post-ról, vagy a Hindustan Times-ról, a szerzők túlnyomó többsége pozitív érzelmi megközelítésben tálalta a földönkívüli élet lehetőségének.

A kutatás második részében 500 véletlenszerűen kiválasztott ember véleményét kérdezték, hogyan reagálnának arra, hogy idegen mikrobákat fedeznének fel a kutatók. A többségükben pozitívan vélekedtek egy ilyen eseményről. Ugyanakkor érdekes módon sokkal pozitívabban vélekedtek saját érzéseikről, mint az emberiség egészének hozzáállásáról.

Egy másik, szintén 500 fős csoportban azt is vizsgálták, hogyan reagálnánk a mesterséges, laboratóriumban létrehozott életformákra. Itt is a földönkívüliek nyertek, sokkal pozitívabban viszonyulunk az élethez egy távoli bolygón. Ugyanakkor nem szabad messzemenő következtetéseket levonni a kutatás eredményéből: amikor nemrégiben a lándzsaformájú, Naprendszerünkön kívülről származó Oumuamua aszteroidát lehallgatták a tudósok, hogy nem egy idegen űrhajó-e, az emberek többsége ehhez is pozitívan viszonyult. Más kérdés, mi történt volna, ha az aszteroida válaszol a jelzéseinkre….