A résztvevők egyetértettek abban is, hogy az internethasználat terjedésének elősegítése elsősorban nem műszaki, hanem kulturális kérdés. Amennyiben nem sikerül gyors lépéseket tennünk az informatikai írástudatlanság felszámolásában, véglegesen lemaradunk az európai élbolytól.

Magyar Bálint szerint a felzárkózást nagyon jól segíthette volna az iskolai SuliNet program, amelyet azonban a jelenlegi kormányzat visszafejlesztett. Sükösd Miklós 7 pontban foglalta össze a legfontosabb tennivalókat, melyek közül törvényi szabályozás fontosságátra és a civil szervezetek szerepére külön is felhívta a figyemet. Simon Gábor az internet „tömegesítését” szorgalmazta és a létező jó modelleket, többek között a svéd munkaadók által a munkavállalóknak nyújtott „informatikai kedvezményeket” említette. Vadász Gábor nemzetközi felmérésekre hivatkozva arra hívta fel a figyelmet, hogy Magyarországon a humán infrastruktúra alkalmas arra, hogy erre alapozva, megfelelő műszaki beruházásokkal közelebb kerüljünk az információs társadalomhoz.

Tekintettel arra, hogy a kormány, illetve az Országgyűlés internetügyben kompetens képviselői egyéb elfoglaltságaik miatt nem tudtak részt venni a rendezvényen, a jelenlevők csak igen visszafogottan bírálták a Széchenyi-terv ide vonatkozó részét, illetve a már korábban felmerült, az internetes tartalmak szűrésére vonatkozó elképzeléseket.