A 2015-ös személyi jövedelemadó törvényben szereplő kedvezmények nem titkolt célja, hogy növeljék a házasságkötési hajlandóságot és a gyermekvállalási kedvet. 2015 januárjától bevezették az „Első házasok adókedvezményét”, mely szerint 2015-től minden olyan ifjú pár, amelynek legalább egyik tagja első házasságát köti, 24 hónapon keresztül, de legfeljebb a családi kedvezményre való jogosultság megnyíltáig együttesen havi 5000 forint adócsökkenést eredményező mértékben csökkentheti az adóalapját. A kedvezmény a családi kedvezményhez hasonlóan a megfelelő nyilatkozat megtétele esetén már az előleg levonásánál figyelembe vehető, a házastársak közösen is érvényesíthetik, vagy az adóév elteltével az adóbevallásban megoszthatják egymás között.
Emellett tervbe vették a családi kedvezmény összegének megduplázását két gyermek esetén (ez utóbbi 2016-tól sávosan emelkedő mértékben lép hatályba) - írja a LeitnerLeitner szakmai blogja.
A családi adókedvezmény 2015-ös szabályairól itt olvashat részletesen.
A családi kedvezményre vonatkozó szabályváltozásoknak vannak azonban vesztesei is. Az egymás gyermekeit közösen nevelő élettársak év közben még mindig csak a közös és a saját gyermekek szerint jogosultak családi pótlékra, s ezáltal családi kedvezményre. A nem közös gyermek miatt járó kedvezményt csak év végén, az adóbevallásban oszthatják meg, amennyiben adóalapjuk „elbírja” a levonható kedvezmény összegét, s lemondanak a gyermeküket egyedül nevelők családi pótlékáról.
A következőkben néhány példán keresztül bemutatjuk a házastársak és az élettársak közötti különbséget a családi kedvezmény (CSK) érvényesítésének szempontjából a 2015-ös szabályozás szerint.
Közös gyerekek esetén nincs különbség a házastársi és élettársi viszonyban élő gyermekek után járó családi kedvezmény érvényesítésében. Más a helyzet, ha a másik fél „hozott” gyermeke, ill. gyermekei is belépnek az élettársi kapcsolatba.
a, Apa 2 gyermekkel + anya 1 gyermekkel
Élettársi kapcsolat esetén az apa a saját gyermekei után 2*62.500 Ft/hó, azaz 20.000 Ft/hó családi kedvezményt érvényesíthet, míg az anya a saját gyermeke után havi 10.000 Ft-ot. Ezáltal a két fél együtt havi 30.000 Ft jövedelemnövekedéssel járul hozzá a közös költségvetéshez, amely egy év alatt összesen 360.000 Ft adókedvezményt jelent. Amennyiben az egyik fél nem tudja érvényesíteni adókedvezményét, év végén az élettárs az adóbevallásában érvényesítheti azt.
Házastársak esetén a 3 gyermek után érvényesíthető családi adókedvezmény 3*206.500 Ft/hó, azaz 99.000 Ft/hó, ami éves szinten 1.188.000 Ft. A különbség jelen esetben 828.000 (!) Ft lesz évente a házasságban élők javára.
b, 2 közös és az anya által 1 „hozott” iskoláskorú gyerek
Az anya a saját gyermekei miatt bruttó 3*206.250 Ft/hó, azaz nettó 99.000 Ft/hó bérnövekedést érhet el, ami éves szinten 1.188.000 Ft kedvezményt jelent. Az apa év közben csak a közös gyermekek után érvényesítheti a családi kedvezményt, ami bruttó 2*62.500 Ft/hó, azaz nettó 20.000 Ft/hó támogatásnak felel meg (240.000 Ft/év). Amennyiben az anya nem tudja érvényesíteni a 3. gyermek utáni adókedvezményt, akkor az élettársa év végén az adóbevallásában maximálisan érvényesítheti azt (számszerűsítve: 1.188.000 – 240.000 = 948.000 Ft-ot).
Ebben nincs különbség az adókedvezmény összegében az élettársi kapcsolatban élőknél és a házasságban élőknél.
c, Mindkét fél 2-2 iskolás korú gyermeket hoz a kapcsolatba
Ebben az esetben mindkettőjüknél havi bruttó 2*62.500 Ft/hó, azaz 20.000 Ft/hó nettó bérnövekedés érhető el, ami háztartási szinten plusz 40.000 Ft/hó jövedelemnövekedést jelent. Év végén (személyi jövedelemadó bevallásakor) a családi kedvezmény fel nem használt részét az élettárs igénybe veheti.
Amennyiben ez a pár házasságban élne, akkor jogosultságot szereznének a 4 gyermek utáni családi kedvezmény igénybevételére, ami 4*206.250 Ft/hó, azaz 132.000 Ft/hó nettó bérnövekedést jelentene a háztartás szintjén. Látható tehát, hogy házastársi kapcsolatban elszámolható 132.000 Ft/hó jelentősen magasabb, mint az élettársi kapcsolatban elszámolható 40.000 Ft/hó. Az eltérés 92.000 Ft/hó azaz 1.104.000 Ft/év (!) a házasságban élők javára.
Mint ahogy a fenti példákból is látszik, a szabályozás meghagyta a házasságban illetve életközösségben élő gyermekek után járó (esetenként igen jelentős) kedvezménybeli különbségeket. Így adózási szempontból biztosan állíthatjuk: megéri összeházasodni.
