Az ESIS 1999–2000-ben a kelet-közép-európai és a mediterrán térségre is kiterjesztette a korábbi években csak az uniós országokban kiépített adatbázisát. Magyarországról a BME-UNESCO Információs Társadalom és Trendkutató Központ nyerte el két évvel ezelőtt a lehetőséget, hogy bekapcsolódjék az adatfelvételbe.

Az ESIS így kialakult nemzetközi Tudásbázisa tartalmazza a vizsgált országok információs társadalom projektektjeit, a promocionális tevékenységeket, a kulcsszereplők és szervezetek adatait, valamint a szabályozási fejleményekről készült beszámolókat. Az összehasonlítható adatokból kiderül, hogy Magyarországon immár 74 információs társadalom projekt indult be, míg Lengyelországban csak 60, Csehországban pedig mintegy 40 projektről tudtak beszámolni. A magyarországi adatfelvételből az is látszik, hogy a hazai projektek csaknem fele a közszférát érinti, miközben a gazdasági, üzleti szféra egyelőre visszafogottan képviselteti magát az információs társadalom tudatos építőmunkásainak körében.

Az ESIS Tudásbázisa olyan hatékony keresőrendszert jelent, amelynek révén a felhasználók átvizsgálhatják és felhasználhatják az információs társadalom uniós, kelet-közép-európai és a mediterrán térségre jellemző adatokat, összegzéseket és elemzéseket. Az ESIS új Tudásbázisa már működik és a következő címen érhető el: http://www.ispo.cec.be/esis. Az Információs Társadalom és Trendkutató Központ az uniós program végével ugyanakkor nem zárja le a magyarországi adatgyűjtést, hanem három területen is folytatja, illetve megkezdi:
- a magyarországi információs társadalom projektek adatbázisa a HUSIS (Hungarian Survay of Information Society) keretében
- Magyarország információs társadalom és e-gazdasági felkészültségének összehasonlító vizsgálata az e-Readyness Programban
- az internethasználat elterjedésének és társadalmi hatásainak felmérése a World Internet Projectben, amelyben Magyarországot az ITTK és a TÁRKI képviseli.