Idén az első három hónapban folytatódott a mélyrepülés a tőkepiacokon, azonban a forint jelentős gyengülése a nemzetközi diverzifikációt szem előtt tartó befektetőknek komoly eredményt hozott. Ennek megfelelően mind az alapok, mind a unit-linked portfóliók hozamai összességében pozitívak voltak, derül ki a Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetségének (Bamosz) jelentéséből. A felíveléshez hozzájárult az is, hogy a tőkekivonás üteme az alapokból jelentősen lassult az előző negyedévhez képest, így a kezelt vagyon csak kismértékben csökkent. A pozitív trendek ellenére az alapkezelők többsége úgy látja, a befektetői hajlandóság továbbra is csekély.
Pozitív hónap kérdőjelekkel
Minden alapkategória jobb képet mutatott a Bamosz elemzése szerint, mint a megelőző negyedévben, sőt. A kötvényalapokból a befektetők tavaly mindegyik negyedévben nagyobb összeget vontak ki, mint most, a 2009. első negyedévi népszerűségi listát vezető likviditási alapok pedig 2008. hasonló időszaka óta nem vonzottak ennyi tőkét. Áprilisban már csupán fél százalékkal csökkent a befektetési alapok összesített vagyona, amely a hónap végén elérte a 2479 milliárd forintot. Ez azért is jelentős adat, mivel ez volt az első hónap, amely tartalmazta az ingatlanalapok 90 napos kifizetéseit is.
A Bamosz szakértője szerint a kedvező tőkepiaci körülmények és a befektetők visszatérő bizalma egyaránt hozzájárult, hogy az ingatlanalapokból kivont tőke hatása nem rázta meg a befektetési alapok piacát, mások viszont úgy vélik, bár a stabilizálódás elindult, ma nem az alapok fénykorát éljük.
- Áprilisban a szövetség tagjai által kezelt befektetési alapok vagyonát csaknem 50 milliárd forinttal növelték a piaci teljesítmények, ezzel szemben - döntően az ingatlanalapokból - összesen 62 milliárd forintot vontak ki a befektetők. A likviditási alapok, a részvényalapok és másfél év után először a kötvényalapok vagyona is gyarapodott, és a kisebb alapkategóriák is bővülni tudtak - ismerteti az adatokat Temmel András, aki szerint a válság egyik pozitív hozama, hogy nőtt a megtakarítási hajlandóság.
Az első pánikreakciókat követően a kisbefektetők többsége nem rohanta meg az alapokat, csupán „normál mértékben" mentették a pénzüket, és ma már újból nő az érdeklődés az alapok iránt. Igaz, a képet árnyalja a bankok 10 százalékos vagy a feletti betéti kamatszintje. Temmel úgy véli, a kötvényalapokban jobbára azok maradtak, akik a megnövekedett kockázatokat is képesek elviselni, és vannak olyan befektetők is, akik az ősz folyamán hazardíroztak, és vásároltak, tavasszal pedig kiszálltak a befektetésekből. Ez idő alatt a részvényeken akár 30 százalékos hozamot is lehetett realizálni.
Benczédi Balázs, az ING Alapkezelő Zrt. vezérigazgatója azonban úgy véli, az áprilisi fellendülés csupán a piaci teljesítménynek köszönhető, újabb megtakarításokkal nem bővült az alapkezelők által kezelt vagyon mértéke. Sőt!
- Az elkövetkező időszakban akár egy újabb pénzkivonási hullám is elindulhat, hiszen a megtakarítási alapokba fektetők egy része most a reálgazdaságból eredő nyomás miatt kényszerülhet rá, hogy csökkentse a megtakarításait. Ráadásul az alapok biztosan nem tudnak versenyezni ilyen magas MNB-kamatszinttel. A fellendüléshez két dolog biztosan szükséges: legyen pénzük az embereknek, és stabilizálódjon a nemzetközi pénzügyi háttér.
Temmel András szerint, ha a gazdasági növekedés egy-másfél éves időtartamban valóban elindul, akár a befektetési alapok újabb aranykora is eljöhet. Ez persze függ az összes megtakarítás volumenétől és a bankok válaszlépéseitől is. A betéti kamatok csökkentésére szerinte is szükség van ahhoz, hogy a befektetési alapok is szárnyra kapjanak.
A legnagyobb vesztes
A válság leginkább az ingatlanalapokat érintette, ahogyan Temmel András fogalmaz: egy illúzióval kevesebb maradt. Kiderült, hogy a nyílt végű konstrukció és az ingatlanalap nem összeférhető fogalmak. A létrehozók közül sokan nem tudták fenntartani a konstrukciók likviditását, és a bizalomvesztés következtében áprilistól két nagyobb alap zártvégűvé alakult.
- Egyes szolgáltatók túlságosan befektetésbarát konstrukcióban kínálták az ingatlanalapokat, visszaváltási jutalék nélkül például. Ennek következménye volt az a magyar sajátosság, hogy a kötvényalapokból átáramlottak a pénzek. A piac szerencséje volt, hogy Magyarországon nem volt olyan mértékű ingatlanboom, amely a piacok összeomlásához vezetett volna a válság hatására. A mostani helyzetben az is egyértelműen kiderült, hogy ingatlanalapokat jellemzően nem pénzügyi szakemberek, hanem a megtakarításaikat fialtatni akaró magánemberek vásároltak.
A Bamosz főtitkára úgy véli, a visszaváltási láz lecsengett. Míg április első napjaiban még jellemzően hárommilliárd forint feletti volt a napi visszaváltás, a hónap végén már nem érte le az egymilliárdot. Most inkább a vásárlás időszaka előtt állunk, persze „kockázati étvágytól" függő mértékben, véli a szakember.
Nőtt a vagyonkezelők szerepe
Benczédi Balázs szerint, ha a következő 3-6 hónapban az alapok jelenlegi eszközállománya nem változik, az jónak tekinthető. Ma nehéz népszerű alapot mutatni, véli a szakember, aki elsősorban a gyors hozamra építő, rövid távú portfóliókat tartja a jövőben sikerre esélyesnek és az olyan alternatív stratégiájú termékeket, mint a tőke- és hozamgarantált alapok. Ugyanakkor a tőkegarantált alap sem más termék, mint bármelyik tőkepiaci alap. A befektetés mögött álló papírok ugyanazt a kockázatot futják, a garancia pedig csak akkor él, ha a befektető a futamidő elejétől a végéig megtartja az alapot. A biztonságnak tehát ára is van. A válságot megelőzően felívelő ágba került innovatív értékpapírok - a zöld cégek vagy a fejlődő piacok részvényeit tartalmazó konstrukciók - sem csábítják ma a hazai befektetőket, akik - ahogyan Benczédi fogalmaz - elsősorban a napsütötte időszakban szeretnek befektetni.
- A nehéz gazdasági helyzetben felértékelődött a vagyonkezelők szerepe a kockázatok minimálása érdekében. Passzív módon csupán a piaci átlaggal megegyező, legfeljebb kicsit jobb hozamokat lehet elérni, de ez ma kevés. Minél magasabb hozzáadott értéket tud egy alapkezelő produkálni, annál jobb pozícióba kerülhet a versenyben. Ez a tendencia az abszolút hozammal rendelkező alapokat helyezi előtérbe, amelyek akár a pénz- és tőkepiacok zuhanása idején is képesek kiemelkedő hozamot produkálni.
Az abszolút hozamú alapok lényege, hogy a befektető kifejezetten széles mozgásteret hagy az alapkezelő számára a piaci mozgások kivédésére. Az ilyen típusú vagyonkezelés az abszolút bizalom elvén nyugszik.
Ezen túlmenően a private equity - azaz a nem tőzsdén forgatott magántőke - típusú alapok népszerűsége is nőhet, hiszen ezek hosszú távú zárt befektetési alapok, amelyek teljesítményét az elkövetkező 3-5 évben remélt konjunktúra jó eséllyel javíthatja.
Jöhet a korrekció
- A befektetők körében előtérbe került a kockázatkerülő viselkedés. Igaz, ennek némiképpen ellentmond, hogy sokan figyelemmel kísérik a kockázatos befektetések alakulását is, és várják az alkalmat, hogy valamelyik piacra beszálljanak. Kitörési pontokat keresnek, olyan területeket, amelyek a válság hatására leértékelődtek, és ahova ma olcsón lehet befektetni, de várhatón újból fellendülnek - mondta el a Piac & Profit kérdésére Benczédi Balázs.
Temmel András pedig úgy látja, hogy az ingatlanalapok is újabb fellendülés előtt állnak: áprilisban már összesen 340 millió forintot hoztak, és szerinte a következő időszakban akár 10 százalékos hozamrátára is lehet számítani. A likviditási gondok elmúltával ezt elsősorban az ingatlanpiaci hozamok fogják meghatározni. De, teszi hozzá, az események megmutatták, hogy csakúgy, mint a részvényalapokat, ezt is hosszú távú befektetésként kell felfogni.
Az elemzők többsége a hazai és a nemzetközi részvénypiacokon rövid időn belül korrekcióra számít, hiszen a közelmúlt tőzsdei emelkedései jobbára a reálgazdaságban remélt növekedés előszelének tekinthetők, semmint a már lezajlott folyamat következményének. Éppen ezért a kisbefektetőknek most inkább azt tanácsolják, hogy várjanak befektetéseikkel. Azután viszont akár a kockázatosabbnak tartott részvényalapokból is érdemes bevásárolni, hiszen a mostani helyzetben szinte biztosra vehető, hogy ezek a papírok akár kétéves távlatban is jó befektetetést fognak jelenteni.
Megjelent a Piac és Profit magazinban.
