Nehéz helyzetben vannak a cégek, háttérbe szorul a fenntarthatóság kérdése

Az Európai Unió 2050-re kitűzött klímasemlegességi célját a hazai vállalatok közül egyre többen ismerik, de elsősorban nehézségként, nem pedig lehetőségként tekintenek rá. „A cégvezetők tisztában vannak azzal, hogy iparáguk környezeti lábnyoma számottevő – de saját szerepüket kedvezőbbnek ítélik meg, mint az iparágukét” – mutatta be a K&H fenntarthatósági indexe mögött meghúzódó kutatás eredményeit Suba Levente, a pénzügyi csoport fenntarthatósági vezetője.

Harmadik alkalommal készített részletes felmérést a K&H Csoport a 300 millió forint árbevétel meghaladó cégek körében a fenntarthatósággal kapcsolatos véleményükről és tevékenységükről. A kutatás eredményeiből képzett K&H fenntarthatósági index fél év alatt 40 pontról 38-ra csökkent – visszatért tehát oda, ahol 2022 első félévében, az első felmérés idején is volt.

Más okoz fejtörést most, mint a fenntarthatóság (Fotó: Depositphotos)
Más okoz fejtörést most, mint a fenntarthatóság (Fotó: Depositphotos)

A bank fenntarthatósági vezetője szerint ilyen részletes kutatás nagyon sok információt tartalmaz, amelyből plasztikus képet lehet alkotni a magyar vállalatok fenntarthatósághoz való hozzáállásáról.

„A cégek 94 százaléka jelezte, hogy napjaink gazdasági nehézségei miatt a fenntarthatósági törekvések késedelmet fognak szenvedni” – mondja Suba Levente, a K&H fenntarthatósági vezetője.

A megkérdezett cégeknek elsősorban a beruházási kényszer, a csökkenő nyereségesség, illetve piacok elvesztése okoz a korábbiaknál nagyobb fejtörést. Nem ilyen erőteljesen, de némileg nő a dráguló beszerzések és alapanyagok, illetve a jogszabályoknak való megfelelés miatti aggodalom is.

Törpe kisebbség mér, auditál, jelent

Azt, hogy az Európai Unió 2019-ben vállalta, hogy az évszázad közepére eléri a klímasemlegességet, már a megkérdezett cégek 57 százaléka ismeri. Tulajdonképpen azt is elismerik a cégvezetők (97 százalékuk), hogy a karbonsemlegességre történő átállást nem lehet pusztán költségalapon szemlélni, valójában egy értékválasztásról van szó. Ehhez képest mellbevágó, hogy 59 százalékról 81-re nőtt azoknak a cégeknek az aránya, amelyek nem mérik és nem is tervezik mérni saját karbonkibocsátásukat. Közben pedig 16 százalékról 6 százalékra csökkent azoknak a cégeknek az aránya, amelyek előbb-utóbb – de közelebbről meg nem határozott időpontban – tervezik, most mindenesetre nem mérik. Szomorú tény, hogy erre a cégek 80 százalékánál az alkalmazottakat sem ösztönzik.

Véleményvezér

Hol a legjobb gyereket nevelni? Nem fértünk be az első húszba

Hol a legjobb gyereket nevelni? Nem fértünk be az első húszba 

A kormány 12 éve hirdette meg családbarát programját. Sok eredmény nem látszik.
10-12 órát is kell várni egy kórház sürgősségi osztályán

10-12 órát is kell várni egy kórház sürgősségi osztályán 

Elképesztő kórházi fényképet közölt egy Facebook tag. Reméljük csak rémhír, vagy hamisítvány, de nem annak tűnik.
Szépen nőtt a magyar fizikai munkások kereseti lehetősége Ausztriában

Szépen nőtt a magyar fizikai munkások kereseti lehetősége Ausztriában 

Ausztriában jószerivel nem található olyan vendéglátóhely, ahol ne hallhatnánk magyar szót. A kormányzati sikerjelentések ellenére ismét nő a külföldön dolgozó magyarok száma.
Ilyet még nem láttunk, amikor mindenki előre néz, csak a magyarok hátra

Ilyet még nem láttunk, amikor mindenki előre néz, csak a magyarok hátra 

A világjárvány idején az emberek visszafogták autóvásárlásaikat Európában. Az elmaradást mindenütt pótolják, kivétel nálunk.
Pert nyert Hadházy Ákos az állam ellen

Pert nyert Hadházy Ákos az állam ellen 

A független képviselő különös módon, de úgy tűnik egyedül több borsot tör Orbán Viktor orra alá, mint az egész ellenzék együttvéve.
Nincs pénze a gazdáknak, csak féláron veszik tőlük a búzát és a kukoricát

Nincs pénze a gazdáknak, csak féláron veszik tőlük a búzát és a kukoricát 

Úgy tűnik az idén egyedül a repcetermelők számíthatnak nyereségre.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo