Országos, reprezentatív kutatásban vizsgálta a Rama, hogy a hazai fogyasztók milyen tudással rendelkeznek a globális felmelegedésben kulcsszerepet játszó üvegház hatású gázok és a mindennapi étrend kapcsolatáról. A kutatók arra is kíváncsiak voltak, hogy ez a tudás miként befolyásolja az egyes étrendtípusok megítélését és azt, hogy milyen élelmiszereket preferálnak a megkérdezettek.

Ellentmondásos vélemények

A kutatás során egyebek közt rákérdeztek arra is, hogy a hétköznapi élelmiszerek vásárlása során milyen tényezők (íz, hagyományok, ár, származási hely, fenntarthatóság, egészségesség, stb.) befolyásolják inkább a választást, e szempontok fontosságát pedig egy 9 fokú skálán kellett jelölni. E téren egyértelműen az ár nyert: 10-ből 6 válaszadónál (58 százalék) a 3 legfontosabb szempont között szerepelt úgy, hogy a felük a legelső helyre rangsorolta ezt az aspektust. A második helyen az íz végzett (a válaszadók 56 százaléka említette az 1., a 2. vagy a 3. helyen), a harmadikon pedig az, hogy az adott élelmiszer mennyire számít egészséges választásnak (45 százalék). Mindezzel szemben sem a hagyományok, sem a származási hely nem számít lényegesnek, továbbá a hazai eredet sem életbevágóan fontos.

Az ár mindent visz (Fotó: Depositphotos)

A kutatás eredményei egy érdekes ellentmondásra is rávilágítottak: a fenntarthatósági szempontok szintén nem befolyásolják érdemben a vásárlási döntéseket, holott a megkérdezettek fele értett egyet azzal az állítással, amely szerint a növényi alapú táplálkozás kisebb környezetterheléssel jár, mint az állati eredetű élelmiszereken alapuló étrend. A környezetterhelés tekintetében a 20 év alattiak, az 50 év felettiek és a diplomások számítanak a leginkább tájékozottnak, körükben 10-ből 6-an vannak tisztában a növényi alapú étrend kisebb környezeti lábnyomával.