Szelfibrand

Sosem ártott, ha valaki jókor volt jó helyen. Az offline jelenlét napjainkban kiegészült az online szerepléssel. Talán sosem állt ilyen széles eszköztár rendelkezésünkre a személyes márkánk építésére, mint most. De az élet valóban csak népszerűségi verseny? A mindenáron való tetszés hajszolása helyett nem inkább az értékek közvetítése a cél?

Énmárkára annak is szüksége van, aki egy cég élén áll, és annak is, aki alkalmazott a szervezetben, elvégre a HR-esek döntéseit ma már nagyban befolyásolják, hogy milyen digitális lábnyomot találnak rólunk. A The Entrepreneur cikke szerint az amerikai felnőttek 75 százaléka nem elégedett azzal, amit kidob róla a Google. Pedig a HR-esek 75 százalékától megkövetelik, hogy csekkolja az állásra jelentkezőt a neten. Az amerikai HR-esek 85 százalékának döntését befolyásolják a netes tartalmak, 50 százalék pedig azt állítja, hogy a bizalomgerjesztő online jelenlét jó eséllyel bejuttatja a jelentkezőt. Viszont 70 százalékuk már utasított vissza álláskeresőt a hozzá kapcsolódó internetes tartalmak alapján.

Kép: Fotolia

De a márkaépítés a dolgozók lojalitására is jótékonyan hat: az alkalmazottak, akik olyan cégeknél dolgoznak, ahol a szervezeti kultúra része a személyes márkaépítés, 27 százalékkal optimistábbak a cégük jövőjét illetően, 20 százalékkal nagyobb valószínűséggel maradnak meg a cégnél, 40 százalékkal erősebb a hitük abban, hogy a vállalkozás versenyképes.

A márkaépítés alfája és ómegája, hogy bedolgozzuk magunkat a célközönség tagjainak memóriájába. Hogy emlékezetesek legyünk. Nevünk hallatán azonnal asszociálni tudjanak dolgokra.

Az Y generáció tagjai digitális bennszülöttek, akik már abban az online közegben nőttek fel és lettek munkavállalók, mely elvárta tőlük, hogy folyton prezentálják magukat. De nem is külső elvárás ez. Ők már természetszerűen használták az új megmutatkozási eszközöket: Instagram-hercegnők, Facebook-huszárok, Snapchat-sextingelők, hashtag-zsonglőrök. A lelküket is eladják néhány száz lájkért. E korosztály képviselőinek nem kell elmagyarázni a személyes márkaépítés fontosságát. Ezt csinálják korakamaszkoruk óta. De ha személyes márkát építünk, nem árt értéket is közvetíteni. Az énmárka nem a hírnévről szól, hanem a hatásról, amit kivált(hat)unk. És arról, milyen tág kört tudunk megérinteni, sőt befolyásolni.

A kulcsszó az ügyfélismeret
Lévai Richárd online marketinges, social media szakértő. Már az Iwiw-korszak idején érdekelték a közösségi médiában rejlő marketinglehetőségek. Tanácsokat nemcsak a cégén keresztül ad, de blogolni is régóta szeret a témában. A lámpalázról és a Facebook jövőjéről beszélgettünk.
A személyes márkaépítés első lépése a tehetségeink, a versenyelőnyt jelentő képességeink beazonosítása. Miben vagyok jó, illetve jobb, mint a többiek? A második lépés a célközönség kijelölése. Kinek akarjuk közvetíteni az értékeinket? A szakmán belül a kollégáknak, riválisoknak? A fogyasztóknak, mint potenciális vevőknek? Az új generációnak, diákoknak, mint potenciális alkalmazottaknak? A politikai döntéshozóknak? Ezután foghatunk bele, hogy elterjesszük, amit szeretnénk láttatni magunkról vagy magunkból.

Ha már nem kell bemutatkoznunk, mert a másik személy egyből tudja, kik vagyunk, jól felépítettük magunkat. De ez sem a végállomás. Élethosszig tanulunk, és az énmárka is fejlődik, átalakul, akárcsak az alanya.

Networking

Mozogni kell, kommunikálni, menni, közölni, elébe menni a lehetőségeknek. De nem elég kihasználni a találkozásokat, és mindig afelé terelni az eseményeket, hogy nekem legyen belőle valami hasznom. Az egy neked, egy nekem elve mozgatja a világot. A szakmánkban úgy tudunk gyümölcsöző kapcsolatokat ápolni, ha mi is kisegítünk másokat, így a következő alkalommal tőlük kaphatunk majd tanácsot vagy éppen beajánlást valakihez.

Elérhetőnek lenni

Nem elég láthatónak lenni, elérhetőnek is kell lenni. Főleg manapság, amikor a netpolgárok elvárják, hogy oda-vissza működjön a kommunikáció és valós időben reagáljunk a kommentjeikre, kérdéseikre. A közösségi médiás profilunkról ne tiltsuk le a poszt alatti kommentelés vagy a külön üzenetküldés lehetőségét. Aki tudatosan építi a személyes márkáját és már van valamiféle ismertsége, annak érdemes KTB-t – „Kérdezz tőlem bármit!” – tartani. Erre jók a videochatek (TweetChats, online kurzus stb.), és vannak, akik a Redditen vagy a Quorán folytatnak felhasználóikkal kérdezz-felelek fórumot. Egy Los Angeles-i temetkezési vállalkozó is videochateket tart az érdeklődőkkel, és meg lennénk lepve, mi mindent meg lehet tudni egy „nem szexi” szakma művelőjétől is.

Rendszeresség

Az sem mindegy, mely napszakban, mit posztolunk. A csúcsidő a reggeli közlekedési dugó, amikor felületesebb, rövidebb anyagokat olvasnak az emberek, és az este, amikor az elmélyültebb anyagokra is nyitottak. A különböző platformokon (Facebook, LinkedIn, Instagram, Snapchat) mások a felhasználói szokások, de a rendszeresség mindenhol fontos. A kiszámíthatóság – mindig van új tartalom – szoktatja oda a felhasználót. Ebben segít a hírlevél: rendszeresen szétkürtöli, milyen új tartalmakat raktunk fel.

Véleményvezér megdolgozása

Sokan a YouTube-on lettek guruk a saját területükön, legyen az mondjuk sminkelés, videojáték vagy filmajánlás. Ők a befolyásolók (influencers), akik véleményére követők milliói hallgatnak. A networkingnek rájuk is ki kell terjednie. A nagy brandek is igyekeznek jóban lenni velük, a személyes márkát építő üzletembernek is megéri, ha ismerkedik a befolyásolókkal. Tudassuk velük, hogy figyeljük a munkásságukat, posztjaikat. A megkeresésünkben említsük, hogy láttuk, mit csinált, mit mondott az egyik videójában, és ezért gondoljuk, a termékünk az érdeklődésére tarthat számot. Ez is része a lenyűgözésnek: velünk egyenrangúnak tekintjük a netgurut. Mert az. Nagy rajongói tábor véleményét formálja.

Történetmesélés

A fogyasztók hallani akarják a cégalapítók előéletét, a vállalat ötletét kiváltó szituációt, a társaság felfejlődésének sztoriját. Minden igazán leleményes márkázás napjainkban arról szól, hogy a cég narratívába csomagolva adja el a brandet. Ugyanez áll a személyes márkára is. Persze nem kell mindent kiteregetnünk magunkról, de az egyéni siker mögött meghúzódó megpróbáltatások, megingások, újrakezdések izgalmas sztorit adnak ki, ami segít a fogyasztóknak, hogy viszonyulni tudjanak az üzletemberhez. Nem szuperhősöket keresnek, hanem olyan értékes vezetőket, akik éppúgy sok mindenen mentek keresztül, mint bárki más. Ha a vállalkozó érzékeltetni tudja, hogyan építette be az üzletmenetbe a hibás lépéseiből leszűrt tanulságokat, inspiráló lesz a narratíva.

A legnagyobb vagyon a jól csengő név
Richard Branson és Donald Trump egyaránt franchise-uknak köszönhetik sikerüket és vagyonukat. Branson a Virgint, Trump a saját családnevét adja más cégeknek és azok termékeinek. Mindketten elsősorban arra használják az üzleti modellt, hogy ne saját tőkéjüket kösse le a növekedés, és hogy másokra hárítsák a legkülönfélébb kockázatokat.
Kulisszák mögé lesés: légy önmagad!

A közösségi médiát ne használjuk kizárólag marketingcsatornaként! A hétköznapi pillanatok iránt nagy a kíváncsiság a neten. Mindenki a kulisszák mögé akar pillantani. A közönség csámcsog azon, hogy Kim Kardashian éppen hogyan sminkelteti magát, mit csinál az öltözőjében. De ugyanígy zabálhatja azt is, ha egy neves mogul vagy politikus betekintést ad a munkájába, megmutatja az íróasztalát, a könyvespolcait, bevezet szakmai teendői rejtelmeibe.

Vizualitás

A fotókkal ellátott posztok a közösségi médián sokkal több figyelmet és konverziót generálnak, mint a puszta szöveg. A képpel elátott tweetek 150 százalékkal több újratweetelést eredményeznek, mint a kép nélküliek. A fotós tartalmakat 94 százalékkal többen nézik meg, mint a csak szövegeseket. A szezonalitásból is lehet profitálni. Ha leesik az első hó, ki lehet tenni a céges bögrét a hóba, és felrakni a fotóját a közösségi médiára, de ha ezt megcsinálták már sokan, és mi csak sokadikként, másnap, az már ciki. A közösségi média nagyon prompt platform.

Szakértő

Ha egy nagyobb cégnél dolgozik valaki alkalmazottként, érdemes a céges blogon indítani szakmai írásokkal, s ezt megosztani a közösségi médián. Ha ismertebbé válunk, jönnek a konferencia-előadások vagy önálló szakmai cikkek, esetleg publikálás a sajtóban. A szakértői márka felépítésére tett erőfeszítéseink akkor érnek be, ha az újságírók akarnak minket megszólaltatni a témában.

Gondolatvezér, vizionárius

A szakértőnél is lehet egy fokkal feljebb lépni kvalitásban. Akik már saját szektoruk jövőjéről is gondolkodnak, innovációkban utaznak, és még a világot is szeretnék jobbá tenni ezzel, az a gondolatvezér vagy az a vezető, akit úgy hívnak, vizionárius. A technológia innovátorai, mint Steve Jobs, Bill Gates vagy a nagy társadalmi reformerek, Martin Luther King és Nelson Mandela szintén ebbe a kategóriába tartoztak. Ők a jövőt előkészítő és alakító guruk, akik mindig öt lépéssel előrébb járnak, mint a többség.

Véleményvezér

Hadházy Ákos kiderítette az óbudai alpolgármester letartóztatásának hátterét

Hadházy Ákos kiderítette az óbudai alpolgármester letartóztatásának hátterét 

A magyar nyomozó hatóságokról nem fognak expresszt elnevezni.
Sokba kerül az Orbán-kormány eladósodása

Sokba kerül az Orbán-kormány eladósodása 

Ismét kifogtunk egy utolsó helyet az Európai Unióban.
Több száz pedagógust vert át a Belügyminisztérium

Több száz pedagógust vert át a Belügyminisztérium 

A pórul járt pedagógusok minden bizonnyal beperlik a Belügyminisztériumot.
Magyar Péter szerint választási csalás történt a külföldön élő magyarok szavazataival

Magyar Péter szerint választási csalás történt a külföldön élő magyarok szavazataival 

Valami bűzlik Dániában mondaná Shakespeare.
Orbán Viktor kormányzása óta nagyot zuhantak a magyar nyugdíjak GDP arányosan nézve

Orbán Viktor kormányzása óta nagyot zuhantak a magyar nyugdíjak GDP arányosan nézve 

Mennyire becsüljük meg nyugdíjasainkat?
Megbukott a lombkorona nélküli lombkoronasétányt építő polgármester

Megbukott a lombkorona nélküli lombkoronasétányt építő polgármester 

A vidéket még mindig a Fidesz uralja.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo