Bár a törvény végső szövege a mai napig ismeretlen, 2014. július 4-én az Országgyűlés elfogadta a reklámadó-törvény módosításait. Ennek értelmében, a közösségi médiában, kereső oldalakon elhelyezett hirdetések adókötelezettsége havi 2,5 milliós költés felett átszáll a megrendelőre, ha az adófizetésre kötelezett cég nem nyilatkozik arról, hogy befizeti az adót. Nemcsak emiatt válhat azonban gyakorlatilag minden vállalkozás a reklámadó alanyává, hanem azért is, mert az úgy nevezett saját célú reklám, azaz az önreklám is adóköteles. Ráadásul a törvény szövege olyan sok kérdést hagy nyitva, hogy bizony nincs egyszerű dolguk a cégeknek, akiknek augusztus 21-ig fel kell mérniük, hogy pontosan milyen tevékenységük és azoknak mekkora költsége tartozik a törvény hatálya alá – emelte ki Jancsa-Pék Judit, a LeitnerLeitner vezető tanácsadója.
Már a reklámadó-törvény gyors bevezetése és azonnali módosításai is méltán keltették fel a nyilvánosság figyelmét. Problematikus lehet a külföldi szereplők adóztatásának megvalósíthatósága vagy épp a törvény lehetséges unió-ellenessége is. Hatásait tekintve azonban mindezek jelentősége eltörpülhet a legszélesebb adózói kört érintő önreklám adókötelezettsége, az ezzel kapcsolatos jogbizonytalanság és a közelgő bevallási és adófizetési határidő okozta nehézségek mellett.
Saját termék is lehet reklám?
Ugyanis a reklámadó törvény minden a jogszabályi kötelezettségen túlmenő tájékoztatási, marketing vagy értékesítési tevékenységet saját célú reklámnak tekint, melynek költségei után a cégeknek adót kell fizetniük, amennyiben ezek éves összege eléri az 500 millió forintot. A saját célú reklám tárgya lehet a cég terméke, áruja, szolgáltatása, tevékenysége, neve vagy egyéb megjelenése. Ide tartozhatnak például a szóróanyagok, a saját website, szabadtéri reklámhordozón, épületeken vagy járműveken elhelyezett logók és egyéb marketing eszközök, a számlalevelekben vagy e-mailen elküldött DM anyagok, a rendezvények és még sorolhatnánk.
Az sem biztos, hogy minden ilyen költséget a marketing büdzsében kell keresni, és az sem egyértelmű, hogy a költségeknek pontosan mely részét kell figyelembe venni. Saját célú reklám közzététele esetén ugyanis az adó alapja a reklám közzétételével kapcsolatban „közvetlenül felmerült költség”, amely vonatkozásában talán csak a számvitellel is foglalkozó szakembereknek tűnik fel, hogy az bizony nem egyezik meg a számviteli törvényben rögzített úgy nevezett közvetlen költséggel.
Mindezeken felül ráadásul a kapcsolt felek adóalapját összevontan kell meghatározni. E tekintetben pedig a földrajzi hatály hiánya azt eredményezi, hogy nem csak a cégcsoportba eső magyar, hanem a külföldi cégek reklámköltései is adóalapot keletkeztetnek. Emellett a
Nem lesz egyszerű dolga a cégeknek
Nem lesz tehát egyszerű dolguk a cégeknek, hiszen augusztus 21-ig fel kell mérniük, hogy pontosan milyen tevékenységük, azoknak mekkora része tartozik a törvény hatálya alá. Eddig az időpontig kell ugyanis az előző adóév alapján számított első előleg bevallását és befizetését teljesíteni. Még ez előtt kell a cégüket átvilágítani, hogy mely kommunikációs, tájékoztatási, értékesítési célú tevékenységeik esnek a törvény hatálya alá – hangsúlyozta Jancsa-Pék Judit, a LeitnerLeitner vezető tanácsadója. Ezt követően meg kell határozni, hogy a költségeknek mely része után kell adót fizetni. Érdemes továbbá megvizsgálni az érvényben lévő beszállítói szerződéseket és az év végéig tervezett marketing-költségvetést is.
A reklámadó-fizetési kötelezettség tehát jóval szélesebb kört érint, mint azt elsőre gondolnánk, ráadásul minden vállalkozás adminisztrációs terheit növelni fogja. Ugyanis a jogszabály nem ad felmentést a bevallási kötelezettség alól azoknak, akik nem érik el az 500 milliós értékhatárt. Elképzelhető, hogy ezt majd éppen a bevallás kitöltési útmutatója fogja pontosítani, de ez idő szerint elvileg minden vállalkozásnak el kell készítenie és be kell nyújtania a bevallását.
Azok sem dőlhetnek hátra, akik elvégzik számításaikat, és mivel nem érik el az 500 milliós értékhatárt, nullás bevallást nyújtanak be. Hiszen egy ellenőrzés során az adóhatóság vizsgálhatja majd a mentesség jogosságát. Vagyis minden vállalkozásnak érdemes pontos nyilvántartást vezetnie arról, hogy mit vett figyelembe reklámadó-kötelezettsége megállapításakor.