A szabály továbbá kiterjed azokra a multinacionális cégcsoportokat is, amelyeknek Magyarországon van legalább egyetlen leányvállalatuk. Ez az EU központú cégcsoportokon túl érinti valamennyi Európán kívüli cég magyar leányvállalatát is.

A globális minimumadó működése

Az irányelv országonként 15 százalékos globális minimumadószintet ír elő az OECD javaslatával egyezően. A 15 százalék nem nominális, hanem kedvezmények és speciális módosítások után kalkulált effektív mérték, ezért a megfeleléshez nem elegendő, ha egy országban a nominális adókulcs eléri vagy meghaladja ezt a szintet.

„A szabályok nem köteleznek egyetlen tagállamot sem arra, hogy általánosan emeljék meg a társaságiadó-szintjüket. Ugyanakkor biztosítják azt, hogy az elvárt és ténylegesen megfizetett adó közötti különbözetet mindenképpen beszedjék vagy a cégcsoport központjának országában, vagy ha ott a minimumadó szabályait nem alkalmazzák, akkor bármely más, a szabályokat alkalmazó olyan országban, ahol a vállalatcsoport tevékenykedik” – mondja Czoboly Gergely, a PwC Magyarország adó- és jogi tanácsadási üzletágának vezető menedzsere.

Különleges helyzetben lehetnek tehát az EU-n kívüli központtal rendelkező cégcsoportok. Esetükben, ha bármely külföldi társaságuk adószintje kevesebb 15 százaléknál, akkor elképzelhető, hogy éppen a magyar leányvállalattól kell majd beszedni a különbözeti adót a minimumadó szintjéig. Ilyen módon elképzelhető, hogy a magyar társaságoknak olyan országok adószintjét kell majd vizsgálniuk, ahol a csoportnak az anyavállalata, vagy éppen másik leányvállalata található. A várakozások szerint ez az adóbeszedési mechanizmus azonban majd csak 2025-től lesz alkalmazandó.