Más lenne azonban a helyzet, ha a munkáltató 2 nap otthoni munkavégzést biztosítana a munkavállalónak. Ugyanis ebben az esetben a munkavállaló tevékenységének a 40 százalékát végezné a lakóhely szerinti országban, ami már jelentősnek számít. Így a társadalombiztosítási jogviszony már nem a munkáltató székhelye szerinti tagállamban lesz, hanem a lakóhely szerinti országba (jelen esetben Magyarországra) tevődik át és a járulékokat ott kell megfizetni. Ez azonban jelentős többlet adminisztrációt jelenthet a munkáltatónak, hiszen szükség lesz a munkavállaló országában nyilvántartásba vételre, meg kell állapítania a közterheket, ezeket meg kell fizetni és be is kell vallani az illetékes adóhatóság felé. Számos országban, így Magyarországon sem érdemes félvállról venni a fentieket, mert ha a munkáltató elmulasztja a bejelentkezést, akkor az adókötelezettségek teljesítésére a munkavállaló válik kötelezetté.
Személyi jövedelemadózás
A személyi jövedelemadó (mértéke 15 százalék) kötelezettség meghatározása kapcsán sajnos nem lehet egy általános, több országra kiterjedő rendeletet alapul venni, minden esetben az érintett államok által megkötött hatályos, a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezményt kell figyelembe venni. Amennyiben nincs ilyen egyezmény a kérdéses országgal, akkor a jövedelem mindkét országban (illetőség állama és a forrás állama) adóztathatóvá válik. Ebben az esetben a magyar magánszemély a külföldön befizetett adóját beszámíthatja a magyar adókötelezettségébe, azonban a magyar adófizetés alól így sem mentesülhet.
