Így változik az adórendszer!

Sok apró változás van a Parlamentnek benyújtott adótörvényekben, amelyekre érdemes ügyelnie a cégeknek. Például a szörpökre is kiterjesztik a népegészségügyi termékadót, egyes mezőgazdasági termékek esetén beléphet a fordított adózás, de jövőre már dollárban is lehet végezni a könyvvitelt. A Deloitte segítségével összegyűjtöttük a változásokat.

Lesz mire ügyelni jövőre is - Kép: Freestock

Üzletpolitikai célú juttatások

A javaslat értelmében a nyilvánosan meghirdetett kampány keretében árengedmény, vagy áru, szolgáltatás vásárlásához kapcsolódó más kedvezmény, valamint áruminta magánszemélyek széles körének történő juttatására a jövőben nemcsak kifizetőnek minősülő – azaz magyar – társaságnak, hanem külföldi társaságnak is adómentesen lesz lehetősége.

Elismert munkavállalói értékpapír-juttatási program

A javaslat értelmében az elismert munkavállalói értékpapír-juttatási programok hatósági nyilvántartásba vétele megszűnik. A kedvező adózáshoz szükséges feltételek nagy része változatlan marad, többek között a programban részt vevő munkavállalók legfeljebb 25 százaléka lehet vezető tisztségviselő, akik a megszerezhető értékpapírok együttes névértékének maximum 50 százalékát kitevő együttes névértékű értékpapírt szerezhetnek. További feltételként a jogalkotó kikötni tervezi, hogy a jogosultak körét meghatározó ismérv és az elismert program keretében juttatásra vonatkozó jogosultság nem kapcsolódhat a munkavállaló, vezető tisztségviselő egyéni teljesítményéhez.

A jövedelem átszámítása

A javaslat célja egyszerűsíteni a külföldi pénznemben megszerzett jövedelem forintra történő átszámításának szabályait az alábbi módon: amennyiben a jövedelem adóját

  • havonta kell megállapítani, a jövedelemszerzés hónapját megelőző hónap 15. napján,
  • negyedévente kell megállapítani, a jövedelemszerzés negyedévének utolsó hónapjának 15. napján,
  • évente kell megállapítani, az adóév december 15. napján
  • érvényes árfolyamot lenne szükséges alkalmazni
Az egyéni vállalkozó és a járulékfizetésre kötelezett magánszemély által külföldi pénznemben megszerzett bevétel átszámítására a jövedelemszerzés hónapját megelőző hónap 15. napján érvényes árfolyamot kell majd alkalmazni.

Munkáltatót terhelő adminisztráció

Amennyiben egy külföldi vállalat (pl. a társaság anyavállalata) a magyar társaság munkavállalói részére a munkaviszonyra tekintettel jövedelmet juttat (pl. értékpapír alapú juttatás), a magyar munkáltatónak a javaslat értelmében kötelezettsége kifizetőként eljárni az ilyen jövedelem vonatkozásában, feltéve, hogy a juttatás adóterheinek elszámolásához a szükséges információkkal rendelkezik. (Jelenleg ez csupán lehetőség a magyar társaság számára.)

Így változik jövőre a cafeteria!
Bár nem ígér alapvető változásokat a béren kívüli juttatások terén a Parlament elé terjesztett adótörvény javaslat, mégis érdemes néhány kedvezményre és szigorításra odafigyelnünk. Fata László cafeteriaszakértő hívja fel a figyelmet a legfontosabb változásokra!
Kapcsolt vállalkozás kutatás-fejlesztési tevékenysége

A Javaslat alapján, a társasági adóalap csökkenthető a kapcsolt fél által, saját tevékenységi körében végzett kutatás-fejlesztési tevékenységgel kapcsolatban felmerülő közvetlen költségek összegével, az előírt feltételek teljesülése esetén. A csökkentő tétel abban az esetben alkalmazható, ha az adózó rendelkezik a kapcsolt fél nyilatkozatával a közvetlen költségek összegére, valamint a levonható tétel nagyságára vonatkozóan, illetve ha ezek a költségek igazolhatóan kapcsolódnak mind az adózó, mind pedig a kapcsolt fél bevételszerző tevékenységéhez. A nyilatkozatban foglaltak teljesüléséért az adózó és kapcsolt vállalkozása egyetemlegesen felel; továbbá mindkét fél a társasági adóbevallásában ehhez kapcsolódóan adatszolgáltatásra kötelezett.

Bejelentett részesedés feltételeinek könnyítése

Módosulnak a bejelentett részesedésre vonatkozó feltételek oly módon, hogy a részesedésszerzés megkövetelt legkisebb mértéke 30 százalékról 10 százalékra csökken, míg a bejelentési határidő 60 napról 75 napra tolódik ki.

Önellenőrzés nem jelentős hiba esetén

A Javaslat alapján módosul a nem jelentős összegű hiba társasági adó szerinti kezelése. Az ilyen hiba vonatkozásában megszűnik az önellenőrzési kötelezettség, azt a feltárás napját tartalmazó adóév adóalapjában kell figyelembe venni.

A NAV is tévedhet!
A hazai adóvizsgálatok több mint felénél elérhető, hogy a NAV tervezett megállapítása ne kerüljön be az ellenőrzést lezáró határozatba, első- vagy másodfokon pedig az esetek közel 90 százalékában törölhető, illetve mérsékelhető a megállapítás, illetve a kiszabott adóbírság.
Éttermi szolgáltatás – vállalkozás érdekében felmerült költség

A Javaslat a vállalkozás bevételszerző tevékenységével összefüggésben felmerülőnek minősíti az éttermi szolgáltatás Szja törvény szerinti reprezentáció céljából történő igénybevételét abban az esetben is, amennyiben annak igénybevétele nyugtával igazolt, és bankkártyával, hitelkártyával történik a kifizetése.

Könyvvezetés USA dollárban

A Javaslat értelmében – az euróhoz hasonlóan – feltétel nélkül lehetővé válik az USA dollárban történő könyvvezetés és beszámoló készítés.

Miért felelős a könyvelő?
Bár mi is sokszor elmondtuk, hogy egy kkv ügyvezetőjének minden, a vállalkozáshoz kapcsolódó területen legalább valamennyire jártasnak kell lennie ahhoz, hogy sikeres lehessen, szakértő azért nem lehet mindenhol. A könyvelés feladatát például mára szinte minden vállalkozás kiadja. Nem mindegy azonban, hogy hogyan határozzuk meg a könyvelő feladatát, milyen felelősségeket vehet át a szakember az ügyvezetőtől.
Természetbeni osztalékfizetés elszámolása

A tervezet tisztázza a – korábban bizonytalan – természetbeni osztalékfizetés elszámolására vonatkozó szabályokat, és előírja, hogy ilyen esetekben az átadott eszközt az értékesítés szabályai szerint kell a könyvekben elszámolni.

EKB árfolyam alkalmazása

Míg az eddigiekben a devizás tételek értékelése során valamely hitelintézet adott devizára vonatkozó árfolyama, vagy a Magyar Nemzeti Bank meghirdetett árfolyama volt alkalmazható, a tervezet lehetővé teszi – az Áfa-szabályozáshoz hasonlóan – az Európai Központi Bank devizaárfolyamának alkalmazását is.

Hitelintézeti hozzájárulás

A Javaslat egy egyszeri, a hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény által előírt általános kockázati céltartalék csökkenés 19 százalékában meghatározott befizetésre kötelezi a hitelintézeteket, amelynek bevallási és megfizetési határideje 2014. március 10.

Energiaellátók jövedelemadója

A Javaslat értelmében – hasonlóan más adónemekhez – az adózók jövedelemadó-előleg megfizetésére lesznek kötelezettek. Az adóelőleg összegének a megelőző adóévben megfizetett adó összegét kell tekinteni. Amennyiben az előző adóévi fizetendő adó az 5 millió forintot meghaladja, az előlegfizetést havonta, egyenlő részletekben, ellenkező esetben pedig háromhavonta, egyenlő részletekben kell teljesíteni. Továbbá, ha az adóalany előző évi árbevétele az 50 millió forintot meghaladja, úgy az adóév utolsó hónapjának 20. napjáig meg kell fizetni a várható adókötelezettség 90 százalékát.

Helyi adók

A Javaslat számos helyen ismét módosítja, illetve pontosítja a telek és az építmény fogalomrendszerét, illetve a kapcsolódó adókötelezettség keletkezésének és megszűnésének időpontjára vonatkozó szabályokat. Ezen túl a Javaslat szerint az alábbi fontosabb módosítások lépnének 2014. január 1-jén hatályba.

Helyi iparűzési adó

A hatályos rendelkezések értelmében a kisadózó vállalkozások tételes adója (KATA) hatálya alá tartozó vállalkozó a helyi iparűzési adóban a tételes adóalap szerinti egyszerűsített adóalap-megállapítást csak a KATA alanyisága időszaka egészére választhatja. Vagyis csak akkor „léphet ki” az egyszerűsített adóalap-megállapítási szabályok alól, ha a KATA alanyiságát is megszünteti. A módosítás eredményeként lehetővé válik, hogy a KATA alany adóévre válassza az egyszerűsített adóalap-megállapítási módszert, ezért ha valamilyen okból már nem tartja racionálisnak az ilyen módon történő adóalap-megítélést, választhatja az általános szabályok alkalmazását, míg továbbra is KATÁ alany marad.

Már az új szabályok szerint kellett bevallani az IPA-t
Az iparűzési adó (IPA) alapjának megállapítására vonatkozó új szabályokat először az idén májusban esedékes iparűzésiadó-bevallásban kellett alkalmazniuk a hazai vállalkozásoknak.
Illetékek

A jelenleg hatályos törvény 2014. január 1-jétől több ponton is módosul, a legfontosabbak egyes illetékmentességek szigorításához, illetve a belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaságokra vonatkozó szabályokhoz kapcsolódnak.

Magánszemélyek illetékkötelezettség alóli mentességének kiterjesztése

A Javaslat szerint mentes lenne a házastársak közötti ajándékozás, és a házastársak közötti vagyonátruházás, valamint a házastársi vagyonközösség megszüntetéséből származó vagyonszerzés is mentesülne az illetékteher alól. Ezen felül az első lakástulajdon megszerzéséhez kapcsolódó illeték pótlékmentes részletfizetésére vonatkozó feltételek közül kikerülne az életkorra vonatkozó megkötés (jelenleg csak 35 év alatt lehet igénybe venni a pótlékmentes részletfizetést).

Illetékmentesség feltételrendszerének, illetve tárgyi hatályának módosításai

A Javaslat szigorítja az ingó vagyontárgyak térítésmentes eszközátruházással történő szerzésének, illetve a követelés gazdálkodó szervezetek közötti elengedésének illetékmentességét. Emellett szigorodik a visszterhes vagyonátruházási illeték alóli mentesség feltételrendszere a kedvezményezett átalakulás, a kedvezményezett részesedéscsere, a kedvezményezett eszközátruházás, valamint a belföldi ingatlan, és a belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaságban lévő vagyoni betét kapcsolt vállalkozások közötti átruházása esetén. A Javaslat szerint ezek az ügyletek csak akkor mentesülhetnek az illeték alól, ha a vagyonszerző nem olyan államban rendelkezik székhellyel vagy adóügyi illetőséggel, amelyben a tényleges társasági adó (effektív adó), vagy – nulla vagy negatív eredmény és adóalap esetén – a társasági adó mértéke nem éri el a 10%-ot, vagy a vagyoni betét, részesedés értékesítéséből származó jövedelmet a vagyonszerző államában nem terheli a társasági adónak megfelelő, legalább 10%-os mértékű adó. Az illetékmentességhez szükséges feltételek teljesítését a vagyonszerzőnek nyilatkozatban kell igazolnia.

Ingatlan-adásvételnél kellemetlen meglepetést szerezhet a NAV!
Ha a vállalat ingatlan vételére vagy eladására készül, kellemetlen meglepetést okozhat neki a NAV: az adóhivatal ugyanis felülbírálhatja az illeték előre kiszámolt összegét. Lehet-e készülni a többletköltségre, és ha igen, hogyan ?
A Javaslat szerint mentes lenne ugyanakkor az ajándékozási illeték alól az osztalékra vonatkozó követelés elengedése, valamint a csődegyezség keretében és a felszámolási eljárásban a követelés elengedése akkor, ha a követelés jogosultja nem a csődeljárás, felszámolási eljárás alá vont gazdálkodó szervezet tagja.

A Javaslat az egységes jogalkalmazás érdekében egyértelművé teszi, hogy a zárt végű pénzügyi lízingszerződés keretében történő ingatlan-, illetve gépjármű-szerzés a visszterhes vagyonátruházási illeték tárgyát képezi, tekintettel arra, hogy a lízingszerződésből eredően tulajdonjog-átszállás történik.

Belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaság

A Javaslat újraszabályozza a belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaság fogalmát. Csak azok a gazdálkodó szervezetek minősülnének a jövőben belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaságnak, amelyeknek a mérlegében kimutatott eszközök (pénzeszközök és pénzkövetelések nélküli) mérleg szerinti értékének összegéből a belföldön fekvő ingatlanok mérleg szerinti értéke több mint 75 százalék, vagy olyan gazdálkodó szervezetben rendelkeznek legalább 75 százalékos közvetlen vagy közvetett részesedéssel, amely teljesíti az előző feltételeket (vagyis belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaságnak minősül).

A Javaslat szerint a jövőben a belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaságban lévő vagyon betét megszerzése már nem csak abban az esetben esne visszterhes vagyonátruházási illeték alá (legalább 75 százalékos részesedésszerzés esetén), ha a megszerzett társaság főtevékenysége épületépítési projekt szervezése, vagy más, ingatlanhasznosítási tevékenység. A jövőben az ilyen szerzés a megszerzett társaság cégjegyzékben feltüntetett főtevékenységétől függetlenül minden esetben visszterhes vagyonátruházási illetékkötelezettség alá esne.

Pénzügyi tranzakciós illetékek

A médiában korábban megjelent hírekkel szemben a Parlament elé benyújtott Javaslat szerint a bankkártyával és hitelkártyával kezdeményezett fizetés 2014. január 1-jét követően sem mentesülne a pénzügyi tranzakciós illetékfizetési kötelezettség alól.

Százezreket lehet bukni a bankszámlákon
A legtöbb vállalati bankszámlánál áthárították a tranzakciós adót, emiatt minden számla arányosan drágult. Éppen ezért az egyéb, közel száz díjtétel felhalmozása miatt akár százezreket is lehet spórolni egy megfelelően kiválasztott, szokásainkhoz optimalizált bankszámlával.
Szabályozott ingatlanbefektetési társaság

A Javaslat több helyen is pontosítaná a szabályozott ingatlanbefektetési társaságokra vonatkozó szabályozást, a módosítások többek között az osztalékfizetési szabályokat, illetve a részesedésszerzési korlátokat érintik.

Népegészségügyi termékadó

A javaslat értelmében különböző szörpkészítmények is a népegészségügyi termékadó hatálya alá kerülnének, valamint az egyértelmű jogalkalmazás érdekében rögzítésre kerülne, hogy milyen termékek esnek e kategória alá.

Az Orbán-kormány kiütötte a chipspiacot
A két évvel ezelőtt bevezetett népegészségügyi termékadó, közismertebb nevén chipsadó a sóspálcikák, chips-ek, mogyorók és egyéb sós nassolnivalók piacát drasztikusan csökkentette. A fogyasztás visszaesése a mai napi tart, de jelentős egészségügyi javulás ennek köszönhetően nem tapasztalható.
Regisztrációs adó

A javaslat kiegészítené a gépjárművek átalakításához kapcsolódó adó-visszaigénylés feltételeit. Ennek értelmében, az átalakítást követően forgalomba helyezett gépjárművek esetében az átalakítás utáni és az az előtti állapot közti negatív adókülönbözet abban az esetben lenne visszaigényelhető, ha az átalakítás következményeként a gépjármű magasabb környezetvédelmi osztályba kerül, mint amilyenbe az átalakítás előtt sorolták.

Ezt kell tudni a tételes áfabevallásról
Jelentősen változott 2013-tól az áfa szabályozás. Az újdonságok egyike, hogy minden kétmillió forint vagy afeletti áfa összegű számláról tételes nyilatkozattételt kell adnia a vállalkozásoknak vevőként és eladóként is. Szakértőnk Pósa Lívia, a Gold Accountant Könyvelő- és Bérszámfejtő Iroda vezetője pontokba szedte, hogy mire kell figyelni.
Apport, jogutódlás

A javaslat átalakítaná a tárgyi eszközökre vonatkozó korrekciós szabály alkalmazását azokban az esetekben, amikor az eszköz apport vagy jogutódlás keretében egy másik adóalanyhoz kerül. Ennek kapcsán a javaslat előírná, hogy ilyen esetekben a tárgyi eszközt úgy kellene tekinteni, mintha azt a szerzés évében mind az apportáló/jogelőd, mind az apportálást fogadó/jogutód a naptári év teljes időtartamában birtokolta volna, azaz mindketten kötelezettek lennének az év végi korrekció elvégzésére azzal, hogy a számítást időarányosan kell elvégezniük.

Egyéb változások

A javaslat egységesíti és egyszerűsíti a fizetendő és a levonható adó utólagos korrekciójának elszámolására vonatkozó előírásokat.

A javaslat módosítaná az egyszerűsített számla és nyugta tartalmi követelményeire vonatkozó szabályozást.

A javaslat időben kiterjesztené a fordított adózás alkalmazásának lehetőségét egyes mezőgazdasági termékek vonatkozásában.

Ezt jelenti a cégeknek a gyakorlatban a fordított adózás
Mostantól az EU-tagállamok egyszerűbben kezdeményezhetik a fordított adózás kibővítését, és gyorsabb az elbírálás is. A Piac&Profit szakértője elmondja, mit jelent ez a vállalkozásoknak a gyakorlatban.
Vámot érintő módosítások

Fizetés halasztás és részletfizetés engedélyezése keretében fizetéskönnyítést tesz lehetővé a tervezett módosítás, amennyiben a vámteher befizetése vonatkozásában a gazdálkodóknak fizetési nehézsége merül fel.  A könnyítés engedélyezése a vámhatóság mérlegelési körébe tartozik.

A módosítás bevezeti a korrekciós pótlékot, melyet abban az esetben állapít meg a vámhatóság, ha nyilatkozatot tevő kérelmezi a vámárunyilatkozat módosítását. A pótlék mértéke, ha 90 napon belül nyújtják be a kérelmet, akkor a jegybanki alapkamat 365-öd része naponta, de legalább háromezer forint, legfeljebb egymillió forint. A 90 napon túl kezdeményezett módosítás esetén a korrekciós pótlék növekszik

Egyre aktívabb a vámhatóság!
A vámhatóság, miután „lerázta” magáról a környezetvédelmi termékdíj, a népegészségügyi termékadó, és az energiaadó terheit, illetve átesett egy belső struktúraátalakításon is, erőteljesebben fókuszál a valóban vámvonatkozású ellenőrzésekre.
Jövedéki eljárásokat érintő legmeghatározóbb módosítások

A kenőolajok kereskedelmét érintő változások

A javaslat alapján a kenőolajok belföldi forgalmazása, exportálása, importálása, továbbá közösségi kereskedelmi forgalomban való beszerzése, értékesítése jövedéki engedély birtokában lesz végezhető. A jövedéki engedély megszerzéséhez azonban – a főszabálytól eltérően – egyszerűsített feltételek kerültek meghatározásra. Az ömlesztetten szállított kenőolajok beszerzése esetében a beszerzést végzőnek a továbbiakban nem kell a vámhatóságot tájékoztatnia. A kötelezettség csak a terméket szállító személy részére marad fenn.

Áttérés a KN-kódok alkalmazására

2014. július 1-jétől a jövedéki eljárásokban, illetve a jövedéki gazdálkodások nyilvántartásaiban és adatszolgáltatások tekintetében a mindenkor hatályos KN-kódok alkalmazása válik kötelezővé. A javaslat az EU-ban általános gazdálkodói és joggyakorlattal harmonizálva megszünteti az 1998.-óta fennálló kettősséget. Az alkalmazott KN kódokat a vámhatóság saját weboldalán nyilvánosan teszi közzé.

Cseppfolyósított szénhidrogénnel végzett adóraktári és jövedéki engedélyes tevékenység

A 2901 10 vámtarifaszám alá tartozó cseppfolyósított szénhidrogénnel adóraktári, bejegyzett kereskedői és felhasználói engedélyes tevékenységet végző gazdálkodások esetében a jövedéki biztosíték számításánál – az eddig üzemanyag célú motorbenzin adójával számított mértékkel szemben – kedvezményesebb, a motorikus célú gázokra meghatározott adómértéket kell alapul venni. Ezzel összhangban a jogsértés alapján a szankciók megállapítása is ezen adómérték alkalmazásával történik

A javaslat alapján ásványolaj-tároló adóraktári engedély a 2901 10 vámtarifaszámú cseppfolyós szénhidrogén kiszerelésére is kérelmezhető, illetve ilyen tevékenység ezen engedély birtokában is végezhető.

E termékkört érintő további változás, hogy a jövedéki engedélyes kereskedelmi tevékenység végzéséhez – az általános szabályoktól eltérő kivételként – kedvezményesebb mértékben – 1 millió forintban – határozza meg a nyújtandó jövedéki biztosíték összegét, továbbá legfeljebb 25 kilogramm kiszerelésű palackban forgalmazott cseppfolyós gázok esetében a továbbiakban nem lesz követelmény a tároló-térfogat biztosítása.

 A környezetvédelmi termékdíj szabályozást érintő változások

A termékdíj raktár jogintézményének bevezetése

Az indítványban legfontosabb változásként kiemelendő a 2014. július 1.-jei hatályba lépéssel bevezetésre kerülő termékdíj raktár jogintézménye. A javaslat két formát állapít meg, ez alapján a termelési, előállítási tevékenységet végzők részére az ipari termékdíj raktár; a kereskedői tevékenységet végzők számára a kereskedelmi termékdíj raktár alkalmazását teszi lehetővé a jogalkotó.

A termékdíj raktár üzemeltetéséhez az állami adóhatóság legfeljebb öt évre szóló engedélyt adna ki, azonban 2015. július 1-től ehhez termékdíj ügyintéző foglalkoztatását vagy megbízását írja elő. A termékdíj raktár üzemeltetői számára megszűnik az eddigi átvállalási rendszer, amely a szektor egy-egy speciális részét hátrányos helyzetbe hozta vagy működését akadályozta.

A betétdíjas rendszer ösztönzése

Megszűnne a termékdíj fizetési kötelezettség a többször felhasználható csomagolószerek után, ha azokat a kötelezett bérleti rendszerben adja bérbe a csomagolást végző részére. A bérleti rendszer kialakítását a végrehajtási rendeletben szabályozott előírások alapján a környezetvédelmi hatóság engedélyezné. További rendelkezések életbe léptetésével ösztönöznék az újrahasználható raklapok használatát az egyszer használható raklapokkal szemben.

Szűkített csomag a nejlonzacsikra
2013. június 1-i hatállyal módosult a Környezetvédelmi Termékdíjról szóló törvény. A tervezettel ellentétben csak egy leszűkített csomagot kaptunk, mert a módosítás sajnos csak a legfontosabb dolgokra reagált.
Képviseleti szabályok

A Javaslat az Áfa törvény szerinti áfa-visszatérítési eljárás képviseleti szabályait enyhíti akként, hogy az Áfa törvény szerinti adóvisszatérítési-jog érvényesítésére irányuló eljárásban az Áfa törvény szerint belföldön nem letelepedett adóalanyt külföldi magánszemély, jogi személy vagy egyéb szervezet is képviselheti az adóhatóság előtt.

Ki mehet, menjen helyettünk a NAV-hoz, majd a bíróságra?
Egy adóhatósági levélnek néha már az értelmezése is gondot okoz, így nem is csoda, ha egy adóhatósági iratot látva az adózó első gondolata, hogy kit is hívjon segítségül a helyes megfejtéshez, és ki lesz az, aki segítheti a helyes megoldásban. Szakértőnk, Juhász Andrea cikkéből választ kaphatunk erre a kérdésre!
Bejelentési kötelezettség alóli mentesülés

A Javaslat szerint az Áfa törvény szerinti adómentes termékimportot megalapozó közösségi adómentes termékértékesítést közvetett vámjogi képviselő igénybevételével teljesítő importáló mentesül a bejelentkezési kötelezettség teljesítése alól, ha belföldön más adóköteles tevékenységet nem folytat. Ugyancsak mentesül a bejelentési kötelezettség alól a belföldön nem letelepedett, illetve belföldön letelepedésre nem kötelezett adóalany, ha a belföldön végzett tevékenysége kizárólag arra korlátozódik, hogy az adóraktározási eljárás hatálya alatt álló terméket értékesít úgy, hogy a termék az adóraktározási eljárás hatálya alatt marad, vagy a terméket a vámhatóság a Közösségen kívülre kilépteti.

Önellenőrzés

A Javaslat értelmében – az Áfa törvénnyel történő összhang megteremtése érdekében – kikerül az Adózás rendjéről szóló törvényből az a kivétel, hogy nem minősül önellenőrzésnek, ha az általános forgalmi adót a vámhatóságnak a termékimportot terhelő adót megállapító határozatának módosítása miatt kell helyesbíteni.

Ellenőrzést érintő tervezett változások

Az ellenőrzések gyorsabb, hatékonyabb lefolytatása érdekében a Javaslat bevezeti a megbízólevél elektronikus kézbesítési lehetőségét, és megnyitja az adóhatóság számára azon lehetőséget, hogy az adatgyűjtésre irányuló ellenőrzés során az adózó nyilvántartásaiban, bevallásában szereplő adatok valóságtartalmát a könyvei, nyilvántartásai vezetéséhez, valamint a bizonylatok feldolgozásához alkalmazott szoftverek, informatikai rendszerek és számítások vizsgálatával kérdőjelezze meg.

Az ellenőrzés során bevont iratok a korábbi 60 nappal szemben egészen az ellenőrzés végéig benntarthatóak lesznek az adóhatóságnál, így célszerű lesz mindenről másolatot készíteni.

Csak minden ötödik cég könyvelése van rendben
Az adóhatóság tájékoztatása szerint az adóbevallások utólagos vizsgálata tavaly 79,9 százalékban zárult „megállapítással”, azaz az adóhiány feltárásával. Gyakorlatilag tehát csak minden ötödik cég könyvelését találták rendben lévőnek.
Feltételes adómegállapítás iránti kérelem

Szemben a korábbi szabályozással a Javaslat szerint a feltételes adómegállapítás iránti kérelem a továbbiakban csak a kérelmet benyújtó adózó vonatkozásában állapíthatja meg az adókötelezettséget, vagy annak hiányát. Emellett a feltételes adómegállapítás iránti kérelem elbírálásának ügyintézési határideje 60 napról 75 napra, míg sürgősségi eljárásban 45 napra emelkedik.

Jelentős mértékben egyszerűsödik a feltételes adómegállapítás díjának megállapítása, ugyanis a díj mértéke alapesetben 5 millió forint lenne, a kérelem sürgősségi eljárásban történő elbírálása és a tartós feltételes adómegállapítás iránti kérelem esetén 8 millió forint, míg a tartós feltételes adómegállapítás iránti kérelem sürgősségi eljárásban történő elbírálása esetén 11 millió forint.

A Javaslat szerint bevezetésre kerül az ún. előzetes konzultáció, amely konzultációnként 100 ezer forintért, jogi keretek között szabályozott lehetőséget biztosít az adózóknak a feltételes adómegállapítás iránti eljárás előtti konzultációra. A konzultációról jegyzőkönyv készülne, mely azonban nem köti az adóhatóságot.

Jelentős módosítási javaslat, hogy bár a fellebbezés lehetősége megszűnne a feltételes adómegállapításról szóló határozattal szemben, azonban a bírói út megnyitásra kerül.

Feltöltési kötelezettség mulasztásának szankcionálása

A feltöltési kötelezettség teljesítése során az év végi árfolyamkülönbözetre tekintettel az adózó önhibáján kívül eshetett mulasztásba, melyet a javaslat akként kíván rendezni, hogy a mulasztási bírság alapjának számítása során a továbbiakban figyelmen kívül kell hagyni az adóalap-kiegészítés bevallásának napján és a mérlegfordulónapon alkalmazott árfolyam különbség alapján számított árfolyamjellegű különbözetet, ha az adóalapot képez.

Véleményvezér

Sokba kerül az Orbán-kormány eladósodása

Sokba kerül az Orbán-kormány eladósodása 

Ismét kifogtunk egy utolsó helyet az Európai Unióban.
Több száz pedagógust vert át a Belügyminisztérium

Több száz pedagógust vert át a Belügyminisztérium 

A pórul járt pedagógusok minden bizonnyal beperlik a Belügyminisztériumot.
Magyar Péter szerint választási csalás történt a külföldön élő magyarok szavazataival

Magyar Péter szerint választási csalás történt a külföldön élő magyarok szavazataival 

Valami bűzlik Dániában mondaná Shakespeare.
Orbán Viktor kormányzása óta nagyot zuhantak a magyar nyugdíjak GDP arányosan nézve

Orbán Viktor kormányzása óta nagyot zuhantak a magyar nyugdíjak GDP arányosan nézve 

Mennyire becsüljük meg nyugdíjasainkat?
Megbukott a lombkorona nélküli lombkoronasétányt építő polgármester

Megbukott a lombkorona nélküli lombkoronasétányt építő polgármester 

A vidéket még mindig a Fidesz uralja.
Hatalmas adóemelésre készül Putyin

Hatalmas adóemelésre készül Putyin 

Fogy Moszkva pénze, jön tehát a hadisarc.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo