Január negyedikén indult sorozatunkban törvényekre lebontva foglalkozunk az idén életbe lépett adótörvény-változásokkal. A sorozat első részében a cafeteriát érintő változásokat mutattuk be, míg a második részben a személyi jövedelemadót érintő módosításokkal foglalkoztunk. Az Írísz Office adótervezőinek segítségével most a szociális hozzájárulási adót (szochót) és a kisadózó vállalkozások tételes adózását (KATA) vesszük sorra.
A legjelentősebb változás az EHO teljes kivezetése, aminek szerepét a SZOCHO veszi át. Így a továbbiakban SZOCHO-kötelesek a korábbi EHO-val terhelt jövedelmek, mint
- a béren kívüli juttatások,
- a béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott juttatások,
- a kamatkedvezményből származó jövedelem,
- a vállalkozásból kivont jövedelem,
- az értékpapír-kölcsönzésből származó jövedelem,
- az osztalék,
- az árfolyamnyereségből származó jövedelem,
- az Szja tv. 1/B. § hatálya alá tartozó természetes személy e tevékenységből származó jövedelme,
- az átalányadózó mezőgazdasági kistermelő által e tevékenysége alapján szerzett jövedelmének 75 százaléka,
- a tételes költségelszámolást választó, nemleges nyilatkozatot benyújtó őstermelő bevételének 4 százaléka.
A SZOCHO felső határa a d)–h) pontok szerinti, valamint az összevont adóalapba tartozó jövedelem összegében van meghatározva. Ha az eléri a minimálbér 24-szeres összegét, akkor a d)–h) pontok után további SZOCHO-fizetési kötelezettség nincs.
Nyugdíjas munkavállaló alkalmazása után ezután nincs SZOCHO, sem szakképzési hozzájárulás és munkavállalói járulék, így ezentúl a nyugdíjasok után csak SZJA-fizetési kötelezettség keletkezik.
Nő a SZOCHO-kedvezmény a szakképzettséget nem igénylő és a mezőgazdasági munkakörökben. A kedvezményalap 100 000 Ft-ról a minimálbér összegére emelkedik.
A munkaerőpiacra lépők (pályakezdők, álláskeresők, anyasági ellátásból visszatérők) után SZOCHO és szakképzési hozzájárulás kedvezmény vehető igénybe a minimálbér erejéig. A kedvezmény mértéke a foglalkoztatás első két évében a SZOCHO és a szakképzési hozzájárulás 100%-a, míg a harmadik évben 50%. Három és több gyermeket nevelők esetében a 100%-os kedvezmény 3 évig tart, majd a csökkentett kedvezmény további két évig.
Adókedvezmény érvényesíthető a K+F tevékenység után. Az adókedvezmény mértéke a K+F tevékenység közvetlen költségeként elszámolt bérköltség után 50%-os SZOCHO, ugyanakkor, ha élünk ezzel a lehetőséggel, akkor ugyanezen tevékenységhez már nem érvényesíthetünk társasági adóalap-kedvezményt (TAO TV. 7.§ (1) t.) a bérköltségek vonatkozásában.
Megszűnik az 55 év feletti munkavállalók utáni és a szabad vállalkozási zónában működő vállalkozások által igénybe vehető SZOCHO-kedvezmény.
Részmunkaidős foglalkoztatottak estén megszűnik az arányosítás, vagyis a kedvezmény a minimálbér, de maximum a munkavállaló bruttó béréig igénybe vehető.
2013-tól 2017-ig a nappali tagozatos hallgatók nem minősültek biztosítottnak a KATA-törvény szerint, amit 2018-ban végre módosítottak, így azóta nem főállású kisadózók, és csak 25 000 Ft tételes adót kell fizetniük. 2019-től viszont még akkor is biztosítottak a diákok, ha tanulmányaikat szüneteltetik. Ezzel a kedvezménnyel a 25. életévük betöltéséig élhetnek.
8 millió Ft-ról 12 millió Ft-ra változik a KATA-adóalanyok által megszerezhető ÁFA-mentes bevétel.
Nem minősül 2019-től a KATA-adóalany egyéni vállalkozó bevételének a nem kizárólag üzleti célt szolgáló tárgyi eszköz és immateriális jószág értékesítéséért kapott ellenérték. Az ilyen javak értékesítése után magánszemélyként – az SZJA törvény alapján – és nem egyéni vállalkozóként kell adózni.
Amennyiben a KATA vállalkozásnak törlik az adószámát, a KATA-adóalanyiságát – adószám birtokában – csak a törlést követő második évtől választhatja újra.
Egyszerűsített vállalkozói adó – EVA
2018. év végével volt választható utoljára az EVA. Ezt követően már nem lehet áttérni erre az adónemre, de az adóalanyiság nem szűnik meg, egyelőre változatlanul tovább alkalmazható.
Érdekes, hogy éppen az EVA-alanyiság alá való bekerülés lehetőségének végső határidejének kitűzésével egy időben tették kedvezőbbé az EVA-választás feltételét. A mostani módosítás értelmében a pozitív eredménytartalékot saját elhatározás szerinti sorrendben lehet kifizetni osztalékként. Tehát amíg eddig a társasági adóról áttérő vállalkozásoknak előbb a TAO-időszak osztalékát kellett kifizetniük – természetesen osztalékadó terhe mellett –, és csak utána vehették fel az EVA-időszak alatt keletkezett, osztalékadóval nem terhelt jövedelmüket, addig a jövőben az osztalékadóval terhelt eredménytartalékot bent lehet hagyni a vállalkozásban, és felvehető az EVA időszaka alatt keletkezett, EVA mellett már osztalékadóval nem terhelendő pozitív eredménytartalék. Ez a rendelkezés 2018-as adóévre is alkalmazható.
