A Catalyst egy felmérése szerint a munkahelyi alázat a négy legfontosabb vezetői készség egyike ahhoz, hogy a különféle demográfiai háttérrel rendelkező alkalmazottakból kreatív, jól működő egységet tudjunk kovácsolni. A több, mint 1500 amerikai, ausztrál, kínai, német, indiai és mexikói alkalmazott megkérdezésével készült tanulmányból kiderült, hogy a dolgozók jobban érzik magukat az olyan helyeken, ahol menedzser képes az önzetlen emberbarát viselkedésre. Ennek négy legjobb példája, ha a vezető képes:
- elfogadni a kritikát és elismerni a hibáit; - segíteni a beosztottakat abban, hogy fejlődjenek és tanuljanak; - képesek saját kockázatot is vállalni a csapat eredményeinek előmozdítása érdekében; - a dolgozókat felelőssé tenni a saját eredményeikért.
Az ilyen helyeken mind a férfi, mind a női válaszadók úgy érezték, jobban beillenek a csapatukba, mint másutt.
Ugyancsak nagy előny, hogy az emberbarátibb főnökök keze alatt a dolgozók sokkal innovatívabbak, többször jönnek elő saját ötletekkel. Ráadásul szívesebben vesznek részt a csapat számára fontos munkákban, legyen szó önkéntes szociális munkáról, túlóráról vagy egy hiányzó kolléga feladatainak átvételéről.
Egyediség és összetartozás
A Catalyst elemzőinek sikerült azt is megfejtenie, mitől érzik magukat jobban az ilyen helyen a kollégák: az egyediség a valahová tartozás kettős érzete az, aminek köszönhetően a dolgozók úgy érzik, be tudnak illeszkedni a munkakörnyezetbe. Egyedinek érzik majd magukat a dolgozók, ha elismerik a képességeiket és tehetségüket egy-egy adott téren és valahová tartozónak, ha van kivel megosztani, továbbdolgozni az eredményeket. A két érzés közti egyensúlyt nehéz a vezetők számára fenntartani, az egyik elem túlzott súlya könnyedén visszavetheti a másikat. Az altruista, emberbarát főnök az, aki képes ezt a két érzést összekovácsolni egy dolgozóban.
- Tanítson másokat a saját hibáiból. Ha egy vezető a saját példáján keresztül mutatja meg, hogyan fejlődött a munkahelyén, másokat is "felhatalmaz" arra, hogy fejlődjenek és másoktól tanuljanak. A saját hibái bemutatásán keresztül pedig elérheti azt, hogy a dolgozói ne érezzék bűnnek a hibázás lehetőségét. Azokkal, akik képesek beismerni a hibáikat, amúgy is közvetlenebb kapcsolatba tudunk kerülni, emberibbnek látjuk őket. A munkacsapatokban, akik képesek a saját hibáikat beismerni, képesek másokat is rávenni erre, ezáltal pedig erősödik a közös munka fontosságának érzése. Természetesen fontos tudatosan szelektálnia a vezetőnek, hogy mely gyengeségeit mutatja meg. De valamit érdemes, összességében erősebbé válik tőle mások szemében.
- Vitázzon, ne vitatkozzon. Az építő integráció elérésének egy másik fontos eleme, az akár teljesen eltérő vélemények befogadása. A vezetők sokszor hajlamosak arra, hogy mindenáron a saját igazukat erőltessék a csapatra és lemossák az ellenkező dolgozókat. Az így vitázó vezetők azonban remek lehetőségeket vesztegetnek el arra, hogy más szempontból is rálássanak az esetre, egyéb megoldásokat is figyelembe vegyenek. Pedig a munkatársak a saját területükről értékes plusz információkhoz juttathatják azt, aki majd a döntést meghozza. A szerény vezető nem helyezi a saját véleményét más fölébe, sőt saját magát és a projektet fejleszti a csapattagok egyéni meglátásai alapján.
- Ne féljen a bizonytalanságtól. A sokoldalúság és a bizonytalanság igencsak jellemző a mai üzleti környezetre. Ne féljen tőlük, inkább használja a maga javára. A vezető, aki nem fél kijelenteni, hogy nem ismeri minden kérdésre a választ, olyan környezetet teremt, ahol mások előléphetnek az ötleteikkel és megoldásaikkal. Ezzel egy kicsit erősíti az egymástól való függés érzését, vagyis a csapatszellemet is. Ha jól csinálja, a dolgozói rájönnek majd, hogy csak egymást segítve tudják az összetett vagy nem eléggé pontosan körülírható problémákat megoldani.
- Legyen a követés a követendő példa. A szerény vezetők arra biztatnak másokat, hogy néha vegyék át a kezdeményezést. A szerepek megfordításával nem csak a dolgozók munkahelyi fejlődését könnyíti meg, hanem az is elősegíti, hogy más szemszögből lássák a folyamatokat, ami - mint láttuk - létfontosságú a csapatban való munkához.