A rossz kezekbe került hitelesítő adatok és a biztonsági rések kihasználása továbbra is a támadások két leggyakoribb kiváltó oka. A tavaly augusztusban kiadott 2023-as Active Adversary Report for Tech Leaders azonban megállapította, hogy az év első felében a kompromittált hitelesítő adatok első alkalommal megelőzték a sebezhetőségeket, mint a támadások leggyakoribb kiváltó okait. Ez a trend 2023 hátralévő részében is folytatódott, és az egész éves IR-esetek több mint 50%-ának a hitelesítő adatok kompromittálódása volt a kiváltó oka.

Ha az Active Adversary adatait 2020 és 2023 között összesítve vizsgáljuk,  akkor a kompromittált hitelesítő adatok szintén a támadások első számú gyakori kiváltó okai voltak, mert az IR esetek közel harmadának képezték részét. Mégis, annak ellenére, hogy a historikus adatok mutatják a rossz kézbe került hitelesítő adatok elterjedtségét a kibertámadások során, 2023-ban az IR-esetek 43 százalékában a szervezetek nem konfiguráltak többtényezős hitelesítést. A sérülékenységek kihasználása volt a támadások második leggyakoribb kiváltó oka, mind 2023-ban, mind a 2020 és 2023 közötti adatok kumulatív elemzésekor: az IR esetek 16%-ában, illetve 30%-ában volt a kiváltó ok.

“A kockázatkezelés aktív folyamat. Azok a szervezetek, amelyek ezt jól végzik, jobb biztonsági helyzeteket tapasztalnak meg az elszánt támadók folyamatos fenyegetéseivel szembesülve, mint azok, amelyek nem. A biztonsági kockázatok kezelésének egyik fontos aspektusa az azonosításukon és a prioritásuk meghatározásán túl az információ alapján történő cselekvés. Ennek ellenére bizonyos kockázatok túl régóta sújtják a szervezeteket, amilyen például a nyitott RDP is, azon támadók nagy örömére, akik a szervezet “főbejáratán” tudnak besétálni. A hálózat biztonságossá tétele a nyíltan hozzáférhető és sérülékeny szolgáltatások csökkentésével és a hitelesítés megerősítésével általánosságban biztonságosabbá teszi a szervezeteket, és lehetővé teszi számukra, hogy jobban le tudják küzdeni a kibertámadásokat” - mondta Shier.