Így védekezhetnek a kkv-k a zsarolóvírusokkal szemben

A Statista adatai szerint a vállalkozások több mint 72 százalékát érte zsarolóvírus-támadás 2023-ban, ami messze a legmagasabb szám az elmúlt 5 évben. Azonban az Eurostat statisztikái alapján míg a hazai nagyvállalatok kiemelt figyelmet fordítanak az IT-biztonságra, addig a kkv-szektorról már nem mondható el ugyanez, mivel az erre költött összegek alapján az utolsó harmadban szerepel az európai országok rangsorában. Az adatvédelmi incidensek egyre gyakoribbak és kifinomultabbak, de sok esetben még mindig váratlanul érik a szervezeteket. Ezért fontos, hogy a kis- és középvállalatok is lépést tartsanak a legújabb fenyegetésekkel és legyen tervük a zsarolóvírusok kezelésére, mivel ebben a szegmensben különösen fájdalmas következményekkel járhat az adatvesztés. Ehhez ad tanácsokat a Kingston Technology.

Az illúziók vége – a racionalitás kezdete –
úgy tűnik el az ESG, hogy velünk marad?

Klasszis Fenntarthatóság 2025 konferencia

2025. november 4., Budapest

Jelentkezzen most!

Mit csinál a zsarolóvírus?

Az FBI meghatározása szerint a zsarolóvírusok (ransomware) olyan rosszindulatú szoftverek, amelyek megakadályozzák, hogy a számítógép-felhasználók hozzáférjenek a fájljaikhoz, rendszereikhez vagy hálózataikhoz, amíg ki nem fizetik a váltságdíjat.

A zsarolóvírus e-mail mellékletekre, hirdetésekre, hivatkozásokra való rákattintáson vagy egyszerűen csak egy rosszindulatú szoftverrel fertőzött webhely felkeresésén keresztül kerül a számítógépre. A jelenlétét ritkán lehet rögtön észrevenni. Első jele általában az, hogy a felhasználó nem tud hozzáférni az adataihoz, és váltságdíjat követelő üzenet jelenik meg a képernyőn. Gyakran előfordul az is, hogy az adatfájlokat feltörhetetlen módon titkosítják.

A kisvállalatok mindössze 17 százaléka titkosítja az adatait (Fotó: GData)
A kisvállalatok mindössze 17 százaléka titkosítja az adatait (Fotó: GData)

Az FBI ajánlása szerint a zsarolóvírus áldozatainak nem szabad fizetniük a támadóknak az adatok visszaállításáért. Hiszen amellett, hogy ezzel további zsarolóvírus-támadások elkövetésére ösztönöznének (a zsarolóvírusok áldozatainak 80 százaléka ismételt támadást szenved el), ilyenkor arra sincs garancia, hogy valóban visszakapják a hozzáférést adataikhoz. A fizetést gyakran Bitcoinban kérik, ami lenyomozhatatlan, és vissza sem szerezhető, ha mégsem áll helyre az adathozzáférés.

A Coveware jelentéséből kiderül, hogy egyre többen be is tartják ezt az iránymutatást, ugyanis a zsarolóvírussal megtámadott felhasználók egyre kevésbé hajlandók vagy tudnak fizetni. 2019 elején még a támadások 85 százalékában fizettek a károsultak, ám 2023 végén már csak az esetek 29 százalékában. Emellett a váltságdíjak összege is csökkent tavaly, egy év alatt mintegy 33 százalékkal. A biztonsági cég szerint ennek egyrészt az lehet az oka, hogy a szervezetek egyre felkészültebbek a támadásokkal szemben, másrészt egyre kevesebben hiszik el a kiberbűnözőknek, hogy fizetés esetén nem kerülnek nyilvánosság elé az adataik, vagy azt, hogy újra elérhetővé teszik azokat a tulajdonosuk számára. Emellett persze a világ egyes részein illegális is váltságdíjat fizetni.

Véleményvezér

Gulyás Gergely ismét egy otromba butaságot mondott

Gulyás Gergely ismét egy otromba butaságot mondott 

Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter sokszor hadilábon áll a valósággal.
Ingyen lehet utazni a Békemenetre

Ingyen lehet utazni a Békemenetre 

Vajon ki fizeti a Békemenetet?
Magyar fiatal halt meg az ukrajnai háborúban

Magyar fiatal halt meg az ukrajnai háborúban 

A „Nemo” hívójelű fiatal magyar önkéntes volt.
Jön az orosz hadiadó, nincs pénz a háborúra

Jön az orosz hadiadó, nincs pénz a háborúra 

Trump most Ukrajnára koncentrál majd.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo