Miért támadják a kiberbűnözők a kkv-kat?

A kiberbűnözők körében elterjedtnek tűnik az a nézet, hogy a kkv-k kevésbé tudják megvédeni magukat a zsarolóvírusokkal szemben, mint a nagyvállalatok vagy a kormányzati szervek. Lehet, hogy a kizsarolható összeg is kisebb, ám a kkv könnyebb préda, hiszen a célba vett kkv-k mindössze 14 százaléka van felkészülve a kibertámadások kezelésére. Ezért van az, hogy a kiberbűnözők célpontjainak közel 43 százalékát kkv-k teszik ki. Négyből három kis- és középvállalat megbénulna zsarolóvírus-támadás esetén, így ezek a cégek valószínűleg inkább fizetnek, mintsem, hogy kockáztassák a végleges bezárást.

Biztonsági mentéssel a ransomware ellen

A hardverekkel ellentétben az adatok nem pótolhatók, ezért a felelősségteljes kkv-k rendszeres biztonsági mentéssel tehetnek a legtöbbet adataikért. Így a titkosított meghajtók és adattárolók megfelelő alternatívát kínálnak a vállalatok számára ahelyett, hogy kisebbfajta vagyont kelljen kifizetniük a kiberbűnözőknek a kölcsönösség bizonytalan reményében. A Kingston IronKey termékcsalád a kibertámadások számos fajtája ellen véd azáltal, hogy hardveralapú titkosítási lehetőséget nyújt a kritikus adatok biztonságos mentéséhez, amivel így megkerülhetők a zsarolóvírus-követelések.

A 3-2-1 stratégia

Az adatbiztonság terén természetesen fontos szempont a redundancia. Ehhez bevált gyakorlat a Cybersecurity and Infrastructure Security Agency (CISA) által javasolt „3-2-1 stratégia” alkalmazása. Ennek lényege a következő: