Mindemellett a válaszadók közel negyede (23 százalék) aggodalommal áll a kérdés előtt, és fenntartásai vannak azzal kapcsolatban, hogy a mesterséges intelligencia vagy gépi tanulás érintheti a munkáját is. A fiatalok és a felsőfokú végzettséggel rendelkezők nem csak a használatban, de az kritikus hozzáállásban is élen járnak: e csoportok esetében minden harmadik munkavállaló aggódik amiatt, hogy a munkáját érintheti az MI elterjedése.

„Az már látható, hogy a mesterséges intelligencia mindinkább beépül a munkafolyamatokba, a jelenlegi ismeretek alapján azonban – az aggodalmak ellenére – nem igazán az emberi munkaerő helyére, hanem annak kiegészítésére szolgál. Így tehát nem magát a munkakört váltja fel a technológia az ember rovására, hanem átvesz olyan részfeladatokat, amelyekkel kapacitást szabadítanak fel a munkavállalók számára, hogy a monoton és gyakran ismétlődő feladatok helyett kreatívabb feladatokkal foglalkozzanak. A MI bevonásával tehát hosszú távon hatékonyságot érhetnek el a cégek értékes időt takarítva meg, így érdekesebb feladatköröket alakíthatnak ki a munkavállalók számára” – magyarázza Tüzes Imre, a Profession.hu üzletfejlesztési igazgatója. 

Mesterséges intelligencia az álláskeresők szolgálatában

A munkavállalók 4 százaléka hívta már segítségül a MI-t a motivációs levelének megírásához, de hatszor ennyien vannak azok, akik el tudják képzelni, hogy majd kipróbálják ezt a lehetőséget. 8 százalék önéletrajzot íratott szoftverrel, 3 százalékuk az álláskereséskor hívta segítségül tanácsadóként a MI-t. Összeségében azonban az emberek több mint fele (53 százalék) elutasító ezekkel a megoldásokkal szemben.