Az információs társadalom kibontakozásának és számos új gazdasági jelenség elterjedésének feltétele az Internet használat jelentős növekedése, de erre addig nincs lehetőség, amíg az Internet hozzáféréssel rendelkezők száma el nem ér egy bizonyos „kritikus tömeget”, ami hozzávetőlegesen 25%-ot jelent. Ettől ma Magyarországon jó 10-12 százalékpontos lemaradásban vagyunk.

A KÓD Gazdaság és Médiakutató Intézet ez év tavaszán készült 1000 fős országos reprezentatív felvétele szerint a felnőtt lakosság 16%-a, vagyis 1.320.000 fő fér hozzá valamilyen módon a világhálóhoz. Bár a hozzáférések többsége még mindig munkahelyi és iskolai csatlakozás, az otthoni elérés szerepe dinamikusan növekszik. Jelenleg a háztartások 6%-ában található Internet. Az iskolában történő csatlakozás az elmúlt évben lassabban növekedett, mint a kezdeti kapcsolódási láz idején, a Sulinet program keretében mintegy 1900 középiskola és általános iskola kapcsolódik a netre, mely az Oktatási Minisztérium becslése szerint, az egyetemi hálózattal együtt, több, mint 400 ezer diák és tanár számára jelent internetezési lehetőséget.
Figyelembe véve az ingyenes és az előfizetős szolgáltatások átfedéseit, a hazai dial-up piac csatlakozási pontjainak száma jelenleg meghaladja a 300 ezret a lakossági szegmensben (a becslés pontosságát korlátozza, hogy az ingyenes szolgáltatók nem tudják elkülöníteni a kisvállalati és az otthoni hozzáférést kiépítő ügyfeleket).
A vezető szolgáltató a Matávnet (új nevén Axelero), amely egyedül több mint 100 ezer előfizetőt tudhat magáénak birtokolva a dial-up előfizetői piac több, mint 50%-át.

2000 második fele jelentős változást hozott, hiszen két ingyenes szolgáltató – a Kiwwi és a Freestart - ebben az időszakban kezdte meg működését, és mára 140 ezer csatlakozási ponttal rendelkezik.
Bár az Internet-kapcsolatok száma komoly növekedésen ment keresztül az elmúlt 2-3 évben, a piac mérete abszolút értelemben még nem jelentős (10-12 milliárd Ft).

A KÓD áprilisban készített lakossági felvétele az alternatív, digitális és szélessávú megoldások elterjedésének esélyeit is vizsgálta.
A legismertebb hozzáférési mód nem meglepő módon az analóg (72%), az ISDN megoldásról már csak a megkérdezettek 52%-a hallott. Valamivel kevesebben tájékozottak a kábelhálózaton elérhető csatlakozás létezéséről (39%), míg a legkevesebben az ADSL megoldásról hallottak: a válaszadók alig több, mint egytizede.
A szélessávú elérést lehetővé tévő technológiák alacsony ismertsége nem jelenti azt, hogy a hozzáféréssel rendelkezők elégedettek lennének az általuk gyakran használt kapcsolat sebességével és nem igényelnének esetenként gyorsabb internetezési lehetőséget. A kutatás tanúsága szerint a csoport csak közel 1/3-a tartja kielégítőnek az Internet hozzáférési sebességét, tehát a piacon lenne igény a nagyobb sávszélességű Internet kapcsolatra.

A piac árelfogadó készségét vizsgálva a válaszadók átlagosan valamivel több mint 5400 Ft-ot tartanak „reálisnak” a havi összes Internet költséget tekintve. Természetesen az egyáltalán nem biztos, hogy ezen válaszadók tisztában vannak a piaci árakkal, de éppen ez adja az érték fontosságát, ugyanis egyfajta rezervációs árat jelent, a fogyasztó értékítéletét tükrözi.

A kutatás összehasonlította a különböző díjakért járó szolgáltatásokat. Az 5000 forintos költségtartományban a fizetendő összeg nagyobbik részét az előfizetés díja, kisebbiket a telefontarifa teszi ki. Magasabb tartományokban ez megfordul, a korlátlan előfizetések ára szolgáltatótól függően 4-8 ezer Ft havonta, ekkor intenzív használat esetén a költségek nagyobbik részét a telefontarifák teszik ki. Ezen segíthetnek az ADSL és KábelTV csomagok, melyek viszonylag magas fix havi díjért korlátlan elérést és nagy sebességet nyújtanak.
A szélessávú szolgáltatás azonban – mint az az ismertetett adatokból kitűnik – egyenlőre rétegigényeket elégít ki, még a hozzáféréssel rendelkezők körében is. E csoport tagjainak 45%-a érdeklődik a kábel, vagy az ADSL iránt, a kínált árak azonban csak a netezők ötöde esetén találkoznak a fogyasztói elvárásokkal (és a fizetési hajlandósággal). A különböző kábeles és ADSL csomagok ára ma 10 és 30 ezer forint között mozog, ezek közül kizárólag a 10-15 ezer Ft-os sávban találhatók tekinthetők versenyképesnek a lakossági piacon. A szélessávú szolgáltatások piacpotenciálja a hiányzó országos lefedettség és a még mindig gyér otthoni PC ellátottság miatt legfeljebb 40-50 ezer háztartás.

Virágh Miklós
KÓD Gazdaság- és Médiakutató Intézet