A több mint 350, különböző iparágban működő hazai vállalat felsővezetőinek megkérdezésével zajlott kutatás főbb megállapításai:
- a felmérés résztvevőinek 45 százaléka (+4 százalék tavalyhoz képest) számít a vállalatuk nettó árbevételének növekedésére, ám a pozitívan gondolkodók majdnem kétharmada csak 4-10 százalékos növekedést vízionál.
- 12 százalékra (+9 százalék 2022-höz képest) nőtt azon cégek aránya, akik a borúsabb üzleti körülmények miatt árbevételük csökkenésére számítanak. Továbbá a válaszadó cégek több mint harmada stagnáló árbevételre számít 2024-ben.
- idén tovább csökkent, 30 százalék-ra a létszámbővítést tervező cégek aránya. Emellett a felmérés résztvevőinek 17 százaléka nem tervez változást a munkavállalói létszámban, de a felmondókat nem fogják pótolni.
- a toborzási folyamat során az irreális fizetési elvárások jelentik a legnagyobb problémát, de a jelöltek kevés releváns munkatapasztalata vagy a munkatapasztalatuk hiánya, valamint a nem megfelelő nyelvtudás szintén jelentősen nehezíti a megfelelő munkavállalók megtalálását. Mindemellett a jelöltek egyre tudatosabbak: a munka-magánélet egyensúlyát érintő határozott elvárások is egyre inkább problémát jelentenek.
- a munkaerő megtartásában a kompenzációkkal és juttatási csomagokkal kapcsolatos elvárások menedzselése a kutatásban részt vevő cégek legnagyobb HR kihívása. A HR kihívások megoldását a szakemberek pedig egyértelműen a fizetések emelésében látják.
Tovább nő a szakadék a cégek által tervezett béremelés és a dolgozók elvárása között
Az elhúzódó és a vártnál nagyobb mértékű inflációs hatások miatt 2023-ban a cégek az eredetileg tervezettnél nagyobb mértékben emelték a fizetéseket. 11-15 százalékos béremelést a vállalatok 42 százaléka tervezett, végül 48 százalékuk valósított meg ekkora mértékű emelést, 16-20 százalékos emelést 3 százalékkal többen hajtottak végre, mint terveztek, és azok aránya is nőtt 3 százalékkal 4 százalékra, akik több mint 20 százalékkal emeltek.