Az agglomerációban 2022-23-ban különösen jelentős volt a vásárlások számának csökkenése. A gazdasági kilátások általános bizonytalanságán túl itt más tényezők is fékezték a piacot, így a hitelkamatoktól való kifejezetten erős függés, valamint a családi házak rezsiterheihez kötődő félelmek és rizikók. Ezen a piacon is jelentős változást hoztak az utóbbi hónapok. A mellett, hogy itt általánosságban nőtt a kereslet, különösen nőtt a CSOK Plusz feltételeinek megfelelő ingatlanok iránti érdeklődések száma és az eddig halogató eladók közül is számosan léptek piacra a házaikkal, még tovább bővítve a kínálatot. Kurecskó József úgy látja:

„Ez most egy jó beszállási pont az agglomerációban vásárlók számára, mert nagy kínálatból, olcsóbb hitellel és a kínálati árak növekedése előtt vásárolhatnak”.

Ez a véleménye egyúttal a további a várakozásait is jelzi. 2024-re az előző évit meghaladó tranzakciószámot vár. Továbbá úgy számol, hogy mivel a fizetések növekedtek, a gazdasági kilátások stabilabbak, valamint – az agglomeráció számára különösen fontos – további kamatcsökkentések is várhatóak, valószínű, hogy a nagyobb kínálat ellenére újra megfigyelhető lesz az árak emelkedése. Úgy véli,

„ha az infláció alacsony marad és a kamatok valóban tovább csökkennek, akkor elképzelhető, hogy az kompenzálja majd a korábbi reálár-csökkenést is”.

A lehetőségeket annak felidézésével érzékelteti, hogy a magyar emberek jelenleg mintegy tízezer milliárd forintot tartanak állampapírokban. S ha a kamatok csökkenése nyomán ennek csupán 1 százalékát sikerülne visszacsalogatni az ingatlanpiacra, az is 100 milliárd forintnyi friss vásárlóerőt jelentene.