Népszavazást tartanak csütörtökön Írországban az Európai Unió reformszerződéséről, amelyet minden más uniós tagországban a parlamentek ratifikálnak. Az írországi referendum kimenetele, ellentétben a parlamenti viták nagyrészével, megjósolhatatlan, minthogy a közelmúltban végzett közvélemény-kutatások ellentmondanak egymásnak.

Ha a voksolás pozitív eredményt hoz - ez tűnik valószínűbbnek - már nem lenne komoly akadálya, hogy a lisszaboni szerződés, amely korszerűsíti az uniós intézményrendszert, és átláthatóbbá teszi annak működését, a jövő év első napjával életbe lépjen. A dokumentum kiemelt célkitűzése a kutatás-fejlesztés és innováció, az energiapolitika, valamint az éghajlatváltozás elleni küzdelem. Arra az esetre, ha Írországban a népszavazáson elvetik a reformszerződést, az unió több forgatókönyvet tart talonban. Ezek közül a legvalószínűbb az, hogy újabb népszavazást erőszakolnak ki a zöld szigeten.

Egyelőre ugyan kizárják, de a "nem" okozta szükséghelyzetben sor kerülhet a szerződés újratárgyalására is uniós szinten. Elképzelhető olyan megoldás is, amelynek keretében tárgyalásba kezdenek Írországgal arról, hogy Dublin maradjon ki az uniós együttműködésből azokon a fő területeken, amelyekkel a szavazóknak problémái vannak.Középtávon el tud vegetálni az unió a jelenlegi szerződéses keretek között is, azaz lényegében a nizzai szerződés alapján, de annak már számos hibája kiütközött - különösen a szavazási rendszernél -, ezért is kellene felváltani a reformszerződéssel.