A NATO-országok hivatalosan megállapodtak abban, hogy 2035-re GDP-jük 5 százalékára emelik védelmi kiadásaikat. A védelmi kiadásokra kitűzött új, 5 százalékos GDP-cél azonban jelenleg magasabb, mint amennyit minden NATO-ország jelenleg a katonaságára költ.
Például Lengyelország vezeti a NATO-t a katonai kiadások terén, GDP-arányosan 4,1 százalékkal, amit az ukrajnai háborúval kapcsolatos aggodalmak okoznak.
Az Egyesült Államok védelmi költségvetése, annak ellenére, hogy közel 1 billió dollár, még mindig a GDP körülbelül 3 százalékát teszi ki. Ez csak töredéke annak, amit egészségügyre költ, ez a GDP 16,5 százaléka.
Az 5 százalékos védelmi kiadási cél 21 országot arra kényszerít, hogy többet költsön a hadseregére, mint az iskolákra.
Az új 5 százalékos cél drámai fordulatot jelent számos európai nemzetek prioritásaiban, különösen Nyugat-Európában, ahol a védelem régóta háttérbe szorult a közszolgáltatásokhoz képest.
Trump elnök fenyegetései azonban, miszerint visszavonja az amerikai támogatást, most a kontinens egészének újramilitarizációját kényszerítik ki, különösen Oroszország ukrajnai inváziója után.
Az új küszöbérték eléréséhez a kormányoknak vagy drasztikusan növelniük kell a bevételeket, vagy más területekről kell elvonniuk a finanszírozást.
