„A magyarországi sajátosságokat figyelembe véve a projekt megvalósítása a legtöbb vállalatnál kultúraváltást is igényel majd. A vezetők és a munkavállalók szemléletének formálása, a besorolási rendszer és a szervezet teljes kompenzációs stratégiájának ismertetése, valamint a munkavállaló saját kompenzációs csomagjának elmagyarázása jelentős terhet róhat a HR-osztályokra. Ezért érdemes legalább akkora hangsúlyt fektetni a folyamatos és transzparens kommunikációra, mint az irányelv által előírt konkrét feladatok teljesítésére” – mondta Szücs Andrea, a KPMG People Services csoportjának vezetője.

A KPMG szakembere szerint nem csak az lesz megismerhető a munkavállalók számára, hogy milyen kategóriában vannak és ezen belül milyen javadalmazási szinten, hanem azt is közzé kell tennie a munkáltatónak, hogy az előmenetelnek milyen feltételei vannak, milyen elvárásoknak kell megfelelni, hogy egy magasabb kategóriába tudjanak lépni.

A globális munkavállalói mobilitás jövője

A kapott eredmény alapján a siker kulcsa a folyamatos fejlesztés, a körülményekhez való gyors alkalmazkodás, valamint a szervezeten belüli és a beszállítókkal történő hatékony együttműködés. Mind a vezetők, mind a munkavállalók számára előnyös a rugalmas, személyre szabható, a változó igényekre történő gyors reagálást biztosító kiküldetési szabályzatok alkalmazása. A folyamatokat pedig egy, a vállalati rendszerekhez integrált, gyors hozzáférést biztosító és részben automatizált technológiai megoldással érdemes támogatni. A költséghatékonyság érdekében javasolt időről időre felülvizsgálni a házon belül végzett és kiszervezett feladatokat, valamint értékelni a beszállítókat.