Bértranszparencia Magyarországon az EU-s irányelv tükrében
A háromrészes publikáció első része kiemelten foglalkozik az Európai Unió bértranszparencia-irányelvének való megfeleléssel, melyet 2026 nyaráig kellene a tagállamoknak átültetniük a hazai jogrendbe. Régóta szerepel az EU céljai között a nemek közötti bérszakadék csökkentése, illetve megszüntetése, és ennek érdekében már korábban is meghatározott különböző intézkedéseket, a fejlődés üteme azonban elmaradt a várakozásoktól. Az Európai Bizottság adatai szerint 2023-ban az uniós átlagos nemek közötti bérszakadék 12 százalék volt, míg Magyarországon ez az arány a 17 százalékot is meghaladja.
Fotó: DepositPhotos.com
A bértranszparencia-irányelv a toborzási és felvételi folyamatoktól kezdve a munkavállalói béradatok kezeléséig és hozzáférhetőségéig minden területet érint. A KPMG szerint a legfontosabb és legidőigényesebb feladatok közé tartozik:
- az egyenlő értékű munkáért egyenlő bérezést biztosító besorolási rendszer kialakítása, vagy a meglévő rendszer felülvizsgálata;
- a javadalmazási és előléptetési szabályzat megalkotása vagy módosítása;
- valamint a megfelelő technológiai háttér megteremtése a béradatok kezeléséhez és a hatóságok, illetve a munkavállalók felé történő adatszolgáltatáshoz.
A publikáció rámutat az irányelv egy kevésbé hangsúlyozott aspektusára is: a kiküldetésekkel kapcsolatos juttatások teljes kompenzációs csomagba való beszámításának kérdésére.