„Ha rajzolunk Debrecen köré egy 50-60 kilométeres körzetet, akkor körülbelül 60 ezer állampolgár állítható munkába és a következő években 20 ezer szükséges a régió munkaerőigényét betölteni. Ilyenkor jön azonban a valóság: a kompetenciák és a szakmahiány miatt jelentősen csökken a tényleges munkavállalói szám. Nincs könnyű helyzetben a régió, de óriási évtized előtt áll és ezt a lehetőséget mind a lakosság, mind a munkaerőpiac élvezni fogja” – emelte ki Göltl Viktor, a WHC ügyvezetője.
Délután a kékgallérosok kerültek fókuszba: Gyarmati Szilvia, a WHC fizikai munkaerő-kölcsönzés és -közvetítés üzletágvezetője Dr. Kántor Gyöngyivel, a Master Good HR-igazgatójával, Kissné Sághegyi Katalinnal, a Melecs EWS GmbH HR-vezetőjével, valamint Kelemen Andrea HR Fest Agenda Creatorral vitatták meg, érdemes-e alkalmazni távoli, harmadik országbeli munkavállalókat. A WHC partneri tapasztalatai alapján ezen munkavállalók alacsonyabb fluktuációja és kimagasló munkamorálja jelentősen javíthatja a termelési hatékonyságot és produktivitást, így mindenképpen javasolt megoldás lehet, ha a hazai munkaerő nem elegendő létszámú.
Mindemellett szó volt a rendezvényen arról is, hogy miként dolgoznak együtt a különböző generációk képviselői egyazon munkahelyen. Az atipikus foglalkoztatás egyre szélesebb körű megjelenésével gyakori, hogy egy munkahelyen akár három vagy négy generáció is képviselteti magát, akik sikeres megszólításához eltérő technikákat kell alkalmazni – többek között erről számolt be a WHC szövetkezeti szolgáltatás területi vezetője, Rontó Ádám. Mint előadásából kiderült, az idősebb generáció hasonló módszereket használ, mint a fiatalabbak, azonban jobban vonzódnak a hagyományos megoldásokhoz, így egyre inkább előtérbe kerül az egyénre szabott megközelítés, amely meghaladja a generációk közötti különbségeket.
