A Magyarországon tevékenykedő üzletemberek szerint korrupció nélkül rendkívül nehezen lehet érvényesülni az üzleti életben - állapítja meg a Transparency International (TI) tanulmánya, amelyet hétfőn Budapesten mutattak be. Daróczi Dávid kormányszóvivő a tanulmány megállapításaira reagálva hangsúlyozta, hogy a kormány - elmúlt évekhez hasonlóan - továbbra is következetesen és határozottan lép fel a korrupció ellen, a jogi szabályozást is számos ponton alakította ennek érdekében, és úgy látja, a TI elismeri a Gyurcsány-kormány korrupcióellenes erőfeszítéseit.

A korrupcióellenes nemzetközi civil szervezet Korrupciós kockázatok az üzleti életben című tanulmányában rámutat: a korrupciós jelenségek az üzletemberek számára nagyobb problémát jelentenek az üzleti szféra és a közszféra találkozásánál, mint az üzleti életen belül. A TI szerint a vállalkozásokra és a versenyre vonatkozó jogszabályok megfelelő alapot biztosítanak a vállalkozás szabadságához és a tiszta verseny érvényesüléséhez, a törvények végrehajtásánál azonban komoly hiányosságok jelentkeznek, a tágabb jogszabályi környezet pedig korrupciós mechanizmusokat generál.

Leginkább az adózásra vonatkozó jogszabályok, a reformra szoruló pártfinanszírozási törvény, a "közbeszerzési törvény kiskapui, a nem működő lobbitörvény és a rosszul működő csődtörvény miatt alakulnak ki ezek a rendszerszerű mechanizmusok" - mondta Alexa Noémi, a TI magyarországi tagozatának az igazgatója. A jelenséget a kutatás szerint a szoros személyi összefonódások, az önkormányzatok likviditási nehézségei, a politikusok és önkormányzati tisztviselők alulfizetettsége, illetve kulturális beidegződések is erősítik.

A szervezet becslése alapján a korrupció 20-25 százalékkal drágítja meg a közbeszerzéseket. A jelentés szerint az üzleti szférán belül leginkább a kis- és középvállalkozások gyakorlatában előforduló úgynevezett megélhetési korrupció (fekete foglalkoztatás, adócsalás, fiktív számlázás), illetve a nagyvállalatok kartellezése a jellemző.