Elbocsátási hullám helyett burkolt létszámleépítés?

Az utóbbi években egyre csökkent a létszámbővítést tervező cégek aránya. Míg 2022-ben a felmérésben részt vevők 89 százaléka tervezett létszámbővítést, tavaly csupán 34 százalékuk, idén pedig ez még tovább csökkent 30 százalékra. Ugyanakkor az is szembetűnő, hogy bár a válaszadó cégek 17 százaléka nem tervez változást a munkavállalói létszámban, de a felmondókat nem fogják pótolni, tehát végeredményben csökkenni fog munkavállalóik száma. Az autóiparban és az FMCG szektorban például 10 százalék felett van azoknak aránya, akik nem tervezik pótolni a távozó kollégákat, azaz a „silent rightsizing” eszközéhez nyúlnak.

A létszámbővítési tervek hátterében túlnyomó többségében (72 százalék) az üzleti növekedés áll – bár csökkent az arány tavalyhoz képest. Gyakori ok a cég hazai vagy nemzetközi növekedése (40 százalék), valamint az is, hogy új készségeket megkívánó feladatokra keresnek szakembereket (29 százalék).

Az energia és közműcégeknél, az IT és telekommunikációs vállalatoknál, valamint az üzleti szolgáltatói (BSS) cégeknél a legerősebb a létszámbővítési szándék: ezekben a szektorokban a válaszadó cégek közel fele vagy több mint fele tervez munkaerőfelvételt 2024-ben. Az üzleti szolgáltató (BSS) szektor tervezett bővülése mögött a cégek nemzetközi központjai számára kedvező euróárfolyam is állhat, amely könnyen Magyarország felé billentheti a mérleget, ha beruházásról, felvételről van szó.