A Magyarország iránti bizalom helyreállításának és megtartásának fontosságáról beszéltek a Költségvetési Tanács tagjai az Állami Számvevőszék "Államadósság és gazdasági növekedés" című budapesti konferenciáján.

A Magyar Nemzeti Bank várakozásai szerint 2014-ig további jelentős, mintegy 5-10 milliárd eurót kitevő külföldi forráskivonás várható a hazai pénzpiacról, ami elsősorban annak lesz a következménye, hogy nagymértékben megnőttek a magyarországi hitelintézetek anyabankjainak tőkekövetelményei.

Már "hiteles forgatókönyv" Görögország távozása az euróövezetből, és az is valószínű, hogy ennek bekövetkezte esetén a valutaunió felbomlási folyamata nem állna meg itt - vélekedtek szerdai helyzetértékeléseikben londoni pénzügyi elemzők, akik szerint e folyamat kiteljesedése több százalékponttal ronthatja az euróövezeti fejleményekre legérzékenyebb közép-kelet-európai országok, köztük Magyarország gazdasági növekedését.

Nagyon gyenge első negyedéves előzetes növekedési adatot közölt a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). S vegyes képet mutat az ipari termelés első három hónapja is. Pozitív elmozdulást a második félévben induló autóipari beruházások hozhatnak, ez azonban a várakozások szerint kevés lesz a recesszió elkerüléséhez.

A Magyar Bankszövetség elnöke biztos abban, hogy több tárgyalási fordulóban egyezségre tudnak jutni a kormánnyal, és lesz megállapodás a tranzakciós illeték bevezetésének feltételeiről.

Kudarccal végződtek a görög pártok megállapodási kísérletei, kedden a kora délutáni órákban jelentették be, hogy új választásokat írnak ki június közepén. A hír hallatára zuhanni kezdett az euró árfolyama.

A megígért „tíz év alatt egymillió új munkahely" időarányos része nemhogy nem teljesült, de remény se nagyon van a foglalkoztatás növelésére a gazdaság stagnálása miatt. Az új munka törvénykönyve egyértelműen rosszabb helyzetbe hozza a munkavállalókat, az érdekegyeztetés szüneteltetése, eddigi fórumainak megszüntetése pedig tovább súlyosbítja a helyzetet három szakszervezeti szövetség elnökének véleménye szerint.

Hétfőről keddre virradóra folytatta le a távközlési adó általános vitáját az országgyűlés, kedden kerül sor a részletes vitára, pénteken pedig a szavazásra. Az ellenzék szerint ilyen körülmények között nincs mód érdemi tárgyalásra. A három mobilszolgáltató cég közös közleményben fejezte ki megdöbbenését, s arra kérte a kormányt, vonja vissza a törvényjavaslatot. A parlament hétfőn döntött arról, hogy a közszolgáltatók nem szedhetnek külön díjat azért, mert ügyfelük sárga csekken, postai befizetéssel egyenlíti ki a számláját. A Ház előtt lévő tranzakciós illetékről még nem kezdődött el a parlamenti vita.

Az Országgyűlés hétfőn határozott arról, hogy mezőgazdasági áfacsalások megakadályozása érdekében az agrárium egyes területeire is kiterjesztik a fordított adózást.

Benyújtotta Matolcsy György, nemzetgazdasági miniszter a távközlési adóról, a tranzakciós illetékről és a biztosítási adóról szóló törvényjavaslatokat az országgyűlésnek. Ezek szerint a távközlési szolgáltatók érvelése ellenére percalapú lesz a telefonadó és a bankszövetség véleménye sem talált meghallgatásra. Az új banki adónál nincs szó plafonösszegről.

Karvalits Ferenc, a jegybank alelnöke szerint a kormányzati intézkedések az inflációt emelik, a GDP növekedési ütemét pedig csökkentik, ugyanakkor reméli, hogy az ország kockázati felára az intézkedések következtében csökkenni fog. A tranzakciós adó véleménye szerint csökkenteni fogja az ország tőkevonzó képességét, emelkedni fog a készpénztartási hajlandóság, így a tranzakciós adóból származó bevételek is csökkenni fognak.

Jelentős változások zajlottak le a leggazdagabb magyarokat összesítő lista dobogóján, ugyan az első helyet még őrzi Csányi Sándor, ám már szorosan a nyomában van Várszegi Gábor és Bige László, míg a korábbi éllovas Demján Sándor már csak a negyedik helyre tudott felkapaszkodni.

Az Európai Bizottság pénteken Brüsszelben kiadott előrejelzése szerint idén és jövőre is a bruttó hazai termék 3 százaléka alatt marad az államháztartás hiánya Magyarországon. A jó hír erősítheti a forintot, a piac Varga Mihály kinevezését is kedvezően fogadta.

A Nemzetközi Valutaalappal (IMF) és az Európai Unióval folytatandó tárgyalásokat június 1-jétől vezető Varga Mihály azon dolgozik majd, hogy mihamarabb meginduljanak a hivatalos megbeszélések Magyarország és a nemzetközi szervezetek között.

Jócskán a várt 5,5 százalék fölött alakult áprilisban az infláció: a fogyasztói árak éves távlatban 5,7, az előző hónaphoz képest 0,8 százalékkal emelkedtek. Elemzői vélemények szerint az áremelkedés tovább gyorsulhat, szeptemberben akár 6 százalék is lehet. 

Az elmúlt egy hét során a nemzetközi piaci folyamatokban megfigyelhető változások a benzin esetében 2-3, míg a gázolaj esetében 1-2 forint árcsökkentést indokolnak 14-én, hétfőn. A benzin kiskereskedelmi átlagára így 429 forint, a gázolajé pedig 432 forint lehet május 16-án, szerdán.

A végső fogyasztók felé mozduló adóteher, valamint az ágazati különadók egy részének továbbélése a társasági adózás rendszerében – így összegezte az RSM DTM a tegnap bejelentett adómódosításokat. A sajtótájékoztatón Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter többször is hangsúlyozta: az új adók a szolgáltatókat terhelik, nem a lakosságot.

A kormány bejelentése, amely szerint a pénzügyi tranzakciós adó a pénzügyi műveleteket lebonyolító pénzintézeteket terheli többletráfordításként, ellentmond a kormány tavaly decemberben megállapodásba foglalt ígéretének - közölte a Magyar Bankszövetség néhány órával Matolcsy György, nemzetgazdasági miniszter bejelentéseit közvetően.

Most úgy tűnik, a júliusban bevezetendő távközlési adó nem fogyasztási típusú adó, hanem vállalati adó lesz, s ezért felveti a kérdést, hogy konform lesz-e az uniós előírásokkal, illetve megvalósítható-e az egész iparág számára - mondta Christopher Mattheisen, a Magyar Telekom elnök-vezérigazgatója csütörtökön a cég negyedéves eredményeit bemutató tájékoztatón.

Júliustól lesz telefonadó, jövő januártól tranzakciós illeték és biztosítási adó valamint háromkulcsossá válik a társasági adó. Az energia- és közműcégek társasági adója 30 százalékra nő. A cégeknek ötmillió forint felett kötelező utalni. A kormány a mai ülésén döntött több, a Széll Kálmán 2.0 és a konvergenciaprogramhoz kapcsolódó kérdésben.

A vasárnapi választások után mindinkább káoszba csúszó görög belpolitika ismét a csőd szélére sodorta Görögországot. Közben a piac mind komolyabban kezeli annak a lehetőségét, hogy Athén még az idén elhagyja az eurózónát. A helyzeten csak rontanak a baloldali görög politikusok kijelentései.

Egy európai és "talán világmozgalom" kezdeteként értékelte Francois Hollande megválasztott francia elnök választási győzelmét hétfő hajnalban a párizsi Bastille téren több tízezer híve előtt tartott rövid beszédében. Gazdasági szakértők ugyanakkor az eurózóna lehetséges szétesésének veszélyét látják a görögországi választási eredmények és a szociáldemokrata francia elnökjelölt győzelmében. Az első eredmények hírére a háromhavi mélypontjára zuhant az euró és jelentős esést produkáltak a piacok is.

Az Európai Központi Bank (EKB), és a Magyar Nemzeti Bank véleményét is figyelembe véve tenné egyértelművé a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvényben a monetáris tanács tagjainak felmentési lehetőségeit Rogán Antal (Fidesz).

Nagyjából a piaci várakozásoknak megfelelő, 3 éves elővigyázatossági, körülbelül 15 milliárd euró összegű megállapodást kellene kötnie Magyarországnak a Nemzetközi Valutalappal (IMF) - mondta Varga Mihály, a Miniszterelnökséget vezető államtitkár az TV2 Mokka című műsorában hétfőn.

A Széll Kálmán Terv 2.0-ban előirányzott, a megtett úttal arányos elektronikus díjszedési rendszer lassan konkrét formát ölt: az erről szóló kormányhatározat a Magyar Közlöny csütörtöki számában jelent meg. Az e-útdíjat a kormány legkésőbb 2013. július 1-jével vezetné be, s az intézkedés 75 milliárd forinttal javítaná a költségvetés egyenlegét. A fejlesztési tárca közleménye szerint a becsülhető maximális díjbevétel az első évtizedben tízszeresen haladhatja meg a költségeket.

Benyújtotta lemondását Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszter a kormányfőnek. Orbán Viktor miniszterelnök a szerdán benyújtott lemondást elfogadta - tájékoztatta az MTI-t csütörtökön a miniszterelnök sajtóstábjának vezetője. A tárca új vezetőjének Balog Zoltán társadalmi felzárkózásért felelős államtitkárt kérte fel a kormányfő.

Nem változott az első negyedévben a Policy Agenda gazdasági fejlődés indexe (GFI) az előző negyedévhez képest, a szervezet szakértői szerint a háztartások pénzügyi viszonyai, a vállalkozói szféra gazdálkodása, illetve a magyar gazdaság monetáris és fiskális helyzete alapján a várakozások mérsékelt optimizmust mutatnak.

10 forinttal csökken a benzin, és 5 forinttal a gázolaj ára a hazai töltőáűllomásokon - a hét eleji két ünnepnap miatt - ezúttal pénteken - értesült a holtankoljak.hu piaci forrásból. Így a benzin országos átlagos ára 440 forintra csökken, a gázolajé 437 forintra.

Magyarország készen áll az IMF-hitel tárgyalásra, a menetrendről még meg kell állapodni - mondta Fellegi Tamás, az egyes pénzügyi szervezetekkel való kapcsolattartásért felelős tárca nélküli miniszter az ATV Egyenes Beszéd című műsorában.

Hét egyezményt - köztük a Kínai Fejlesztési Bank egymilliárd eurós hitelkeretének tervezett felhasználásával kapcsolatos megállapodást, a Huawei Magyarországon létrehozandó logisztikai központjával és a fővárost a Liszt Ferenc reptérrel összekötő gyorsvasúttal kapcsolatos egyezményt - írtak alá Orbán Viktor magyar kormányfő és Li Ko-csiang (Li Keqiang) kínai miniszterelnök-helyettes jelenlétében kedden a Parlamentben.

Az Európai Bíróság egy újabb Magyarországot érintő ügyben tartott tárgyalást. A pert a magyar állam kezdeményezte az Európai Bizottsággal szemben, mert a Bizottság kifogásolta, hogy hazánk az EU-alapokból kapott egyes támogatások elszámolásakor az áfát is az érvényesíthető kiadások közé sorolja. A tét jelentős összegre is rúghat, melyet pervesztesség esetén a központi költségvetésből kell majd kigazdálkodni.

A Nemzetközi Valutaalap (IMF) az MTI-hez eljuttatott közleményében reagált a magyar-EU tárgyalások fejleményeire. Ebben üdvözölte az előrelépést és egyúttal kijelentette: kész megkezdeni a hiteltárgyalásokat, amint a megfelelő lépések megtörténnek az MNB függetlenségének biztosítására.

Az IMF-fel folytatandó tárgyalások megkezdése elöl elhárulni látszó akadályok hírére a múlt héten jelentősen erősödött a forint. A GKI Gazdaságkutató Zrt. előrejelzése szerint a Széll Kálmán Terv 2.0 végrehajtása elegendő lehet a túlzottdeficit-eljárás jövő évi megszüntetéséhez, s már idén júniusban lecsenghet a kohéziós forrásokhoz való hozzáférés felfüggesztésének veszélye. A kormány politikájában és gazdaságpolitikájában azonban még nem látszik az a fordulat, amely szükséges lenne a gyors IMF-megállapodáshoz, sőt még a tárgyalások előfeltételeinek teljesítése sem vehető biztosra. Eközben az első hónapok adatai gazdasági visszaesésre utalnak.

Felelős szerkesztőnk, Kolossa Katalin magyarázza a Széll Kálmán Terv 2.0 lehetséges hatásait. A belső piac tovább szűkülhet, köszönhetően annak, hogy a fogyasztás csökkenni fog, a beruházások mínuszban maradnak, valamint az új adók költségnövekedéssel járnak majd.

Ha nehezen és fenntartásokkal is, de szerdán zöld utat adott az Európai Bizottság a Magyarország és az IMF közötti hitelmegállapodásról szóló tárgyalások megkezdésének. Egyelőre nem tudni, mikor kezdődnek és meddig tartanak az előkészítő egyeztetések, majd a tárgyalások, mindenesetre utóbbi valószínűleg csak akkor kezdődhet meg, ha a magyar parlament elfogadja az unió által elvárt törtvénymódosításokat. A jegybanktörvénnyel kapcsolatos kötelezettségszegési eljárás lezárásának is ez a feltétele.

Ez a program a kormány egész eddigi gazdaságpolitikája csődjének teljes beismerése: négy év alatt évi másfél százalékos GDP-, félszázalékos fogyasztásnövekedés, a beruházások mínuszban vannak, az államadósság csak a magán-nyugdíjpénztári pénzekkel csökken, nincs foglalkoztatásbővülés, nincs reform, csak némi kiadáscsökkentés, az intézkedések 65-70 százaléka adóemelés. S hiába a csőd beismerése, a kormány ugyanazokkal az eszközökkel folytatja tovább, mint eddig – értékelte a Széll Kálmán Terv 2.0-t a Piac & Profit online-nak Vértes András, a GKI elnöke.

Készen áll az Európai Bizottság arra, hogy megkezdődjenek a pénzügyi tárgyalások Magyarországgal és a Nemzetközi Valutaalappal egy elővigyázatossági hitelkeretről - jelentette be a testület szóvivője szerdán Brüsszelben.

A vállalkozások és a lakosság számára is megszorítást jelent a Széll Kálmán Terv 2.0, az új adók bevezetésével a kormány háttérbe szorítja a gazdaság dinamizálását a hiánycél elérésének érdekében - mondja Dávid Ferenc, a VOSZ főtitkára, aki szerint a telefonadó és a pénzügyi tranzakciós illeték visszalépés a mobilitásban, a modern technika használatában, a banki transzferek megadóztatása pedig arra ösztönzi a kisvállalkozókat, hogy „vegyék elő a készpénzt". Ugyanezekről Zs. Szőke Zoltán, az Általános Fogyasztási Szövetkezetek és Kereskedelmi Társaságok Országos Szövetsége elnöke azt mondta: bevezetésükkel nő a közös teherviselés, s ha ez a feltétele az IMF-fel kötendő megállapodásnak, akkor ezek a lépések a vállalkozások számára is elfogadhatók.

A második Orbán-kormány közmunkaprogramja szigorúbb az első ciklusénál. A szakterülettel foglalkozó szakemberek és a nemzetközi kutatások részletes hatásvizsgálatai alapján azonban a közmunkára fordított kiadások növelése nem csökkenti, ellenben kismértékben akár növelheti a tartós munkanélküliséget.

Orbán Viktor közlése szerint a José Manuel Barrosóval folytatott informális egyeztetés után lényegében elhárultak az akadályok a Nemzetközi Valutaalappal folytatandó tárgyalások megkezdése elől. Azt viszont nem tudta megmondani, hogy az Európai Bizottság a maga részéről milyen álláspontot alakít ki szerdán.

Informális megbeszélést folytatott kedden Brüsszelben José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke és Orbán Viktor miniszterelnök. A magyar kormányfő tájékoztatása szerint lényegében elhárultak az akadályok a Nemzetközi Valutaalappal folytatandó hivatalos tárgyalások megkezdése elől. A bizottság szerdán tárgyalja a Magyarországgal kapcsolatos ügyeket.

Az elemzői várakozásoknak megfelelően 7 százalékon tartotta a jegybanki alapkamat szintjét a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa kedden. Tavaly december 21-e óta nem változott az alapkamat.

Minimum kétkedésre adhat okot az a tény, hogy a hétfőn délután nyilvánosságra hozott Széll Kálmán Terv 2.0 című dokumentumot az elemzők hasonlóképpen kommentálták, mint a magyar kormány szerint nagyrészt megvalósult, elemzők szerint viszont nemigen realizálódott 2011-es első változatot: az irány jó, de nagy a megvalósítás kockázata. Ráadásul az elmúlt egy év alatt a piac bizalma is megfogyatkozott, nem beszélve a hazai növekedési kilátásokról. Így a nyilvánosságra hozott elképzeléseket összefoglaló konvergenciaprogram is csak némileg jelent többet, mint a kormánytól már megszokott verbális beavatkozás, a tervezet tartalma pedig az egyedüli kilábalást jelentő növekedést fékezi tovább.

4 forinttal csökken a benzin ára a hazai töltőállomásokon szerdától - értesült piaci forrásokból a holtankoljak.hu. A múlt héten éppen ennyivel nőtt az ár. Az országos átlagos ár így 450 forintra csökken a hét közepétől. A gázolaj ára ezen a héten sem nő, 442 forint marad az átlagár.

Áprilisban az üzleti szférában egészen minimális romlás, a fogyasztók körében pedig hasonló mértékű javulás volt tapasztalható a GKI-Erste konjunktúraindex értékében. Eszerint az elmúlt hónapban csaknem egy éves jelentős csökkenés és ezt követő kéthavi szerény emelkedés után a márciusi szinten maradt az index.

Kulcsfontosságú, hogy a fejlett világ két-három éven belül visszatérjen a normális gazdasági növekedéshez, különben a pénzügyek fenntarthatlanná válnak - jelentette ki a Nemzetközi Valutaalap kormányzótanácsának elnöke a testület szombati ülését követően. Előző nap a G20-ak jelentősen megemelték az IMF válságkezelő pénzügyi alapját. Elemzők szerint a források megduplázása sem lesz elegendő az euróövezet problémáinak megoldására. Az IMF kormányzótanácsa merész strukturális reformokat vár az eurózóna országaitól.

Az elmúlt egy hét során a nemzetközi piaci folyamatokban megfigyelhető változások a benzin esetében akár 5 forintot is meghaladó, míg a gázolaj esetében 1-2 forint árcsökkentést indokolnak 23-án, hétfőn - közölte GKI Energiakutató Kft. A benzin kiskereskedelmi átlagára így 447 forint, a gázolajé pedig 442 forint lehet április 25-én, szerdán.

Elkészült a Közép-Duna Térség gazdaságfejlesztését célzó program, melynek célkitűzéseiről a Dunaújvárosban 2. alkalommal megrendezett Danuwin - Közép Dunatérségi gazdaságfejlesztési konferencián számoltak be az Új Dunapolis Gazdaságfejlesztési Klaszter résztvevői és a stratégia kidolgozói.