Csorbai Attila szerint az intenzív pulykatenyésztést a nyugat-európai országokban visszavetheti, hogy állatvédelmi okokból várhatóan 20 százalékkal kevesebb pulykát tartanak majd egységnyi területen. Magyarországon viszont ugyanennyivel bővíthető néhány év alatt az ágazat kibocsátása – tette hozzá.
A szervezet vezetője közölte, hogy a baromfiágazat jövő kedden kapja meg a 2019. áprilistól 2020. áprilisig tartó támogatási év első negyedére eső állatjóléti támogatásokat, a második negyedévi kifizetés pedig december 20-ig érkezhet meg.
Erdélyi István, a Magyar Pulykaszövetség elnöke legalább 55 milliárd forintra becsüli a belföldi pulykatenyésztés fejlesztési igényét 2025-ig. Véleménye szerint korszerűsítések nélkül a külpiaci lehetőségeket nem lehet kiaknázni.
Új pulykavágóhídak a közeljövőben nem épülnek, ezért a meglévőket kell jobban kihasználni, csaknem 15 milliárd forintos befektetéssel. A korszerű pulykaelőnevelés kiépítése – mint mondta – további 6,5 milliárd forintot, a hízlalás korszerűsítése 20 milliárd forintot, a takarmányozás fejlesztése 15 milliárd forintot igényelhet rövid távon, így elérhető az évi 115 ezer tonnás mennyiség.
A szövetség vezetője szerint a külpiacokért induló versenyben Magyarország lemaradt a legnagyobb európai tenyésztővé előlépett Lengyelország mögött, másfél évtizedre visszatekintve pedig még látványosabb a visszaesés. 2004 óta a magyar pulykatenyésztés évi 140 ezer tonnáról 97 ezer tonnára csökkent, a lengyel 170 ezer tonnáról majdnem 500 ezer tonnára nőtt.
A belföldi fogyasztás 7,5 kilogrammról 4 kilóra, vagyis az európai átlaggal azonos szintre esett, miközben csirkéből kétszer annyi fogy, mint 15 éve. 2019 első fél évében 13 ezer tonna magyar pulyka kelt el külföldön, és 14,3 tonna belföldön, vagyis mindkét értékesítés 8-9 százalékot esett tavalyhoz képest – ismertette.
Erdélyi István a fejlesztések mellett sürgette a termelési integráció és a generációváltás ösztönzését, a fogyasztás bővítése érdekében pedig a pulykahús népszerűsítését.
