A startup paradoxon egy új fogalom, amely azt próbálja körbejárni, hogy melyek azok a paraméterek, amelyekről a startupok alapítói azt gondolják, hogy már sikeresen megteremtették, miközben ezek az üzleti környezet és a potenciális befektetők számára még egyáltalán nem állnak elfogadható szinten. A felvetett problémák zöme ráadásul nem is csak startupokra, hanem sok éve működő vállalkozásokra is igaz, így érdemes végig menni a listán minden vállalkozónak.
1, A jó ötlet nem azonos a piacképes termékkel és szolgáltatással. Egy ötletnek mindig adott korban és közegben, adott technológiai és társadalmi környezetben kell megélnie. Az ötletek egy része túl korán jön, míg mások egyszerűen csak nem a megfelelő pillanatban, míg megint más részük jó, de nem tudja megemészteni a piac, nincs átütő hatása. A hiba gyakran abban rejlik, hogy az ötlet látványos ugyan, de nem egy létező problémára nyújt megoldást.
2, Előfordul az is, hogy terméked és szolgáltatásod létező problémára nyújt megoldást, de mégsem üti át a vevők ingerküszöbét. Ennek gyakran az az oka, hogy valami miatt nem elég piacképes és versenyképes a termék vagy szolgáltatás, nem lehet annyiért előállítani, hogy fenntartható nyereséggel tudjunk értékesíteni, vagy akár olyanok a piaci viszonyok, hogy az adott lehetőségekkel nem lehet betörni a kívánt piacra. Ez lehet az értékesítési rendszerünk gyengesége vagy akár egy létező, de korábban nem ismert piaci monopólium vagy oligopólium miatt. Egy terméket tudni kell piacra dobni, és ott tartani.
3, Gyakori hiányosság, hogy az ötlet, az innováció nincs dokumentálva. Egy ötletnek addig nincs igazán értéke, amíg nem rendelkezik műszaki és jogi dokumentációval, hiszen bármelyik pillanatban ki van téve annak a veszélynek, hogy egy másik hasonló ötlet kiüti a nyeregből. Hány vállalkozás vérzett el azon, hogy kiderült, vele egy időben egy hasonló ötlet nagyobb tőkeerővel, határozottabb menedzsmenttel és dokumentált műszaki és jogi háttérrel beelőzte. Így fordulhatott elő, hogy egy hazai startup egy innovatív fejlesztési ötlettel megkeresett egy szoftverfejlesztő céget, majd a fejlesztés megvalósítása után a cég maga is elkészített egy hasonló szoftvert, amellyel piacra lépett. A megbízó nem tudta bizonyítani kellőképpen ötlete eredetiségét, így a fejlesztő cég nyugodtan használhatta az eredeti ötletgazda elképzeléseit. Dokumentáljuk tehát mielőbb az ötletünket, már ennek ténye is számos esetben segíthet jogviták esetén.
4, Akár dokumentálva van a vállalati know-how, akár nincs, mindkét esetben jellemző, hogy számos cégben nem létezik olyan pénzügyi megoldás, amely biztosítaná, hogy piaci áron legyen nyilvántartva a könyvelésben egy adott know-how. Így a befektetők sokkal nehezebben találják meg a „közös hangot” a tulajdonosokkal, azaz a tudásvagyon piaci értékét. Pedig erre léteznek korszerű és egyszerű megoldások, csak be kellene vezetni őket.
5, A létrehozott szellemi alkotások többségének gyakran nincs jogi védelme. Komplett csapatok több éves munkája van olyan innovációkban, amelyek védelmére már nem marad pénz, vagy csak nincs az alkotók prioritásai között. Az alapítók inkább vállalják annak kockázatát, hogy valaki ellopja az ötletüket, mintsem, hogy még egy erőfeszítést tegyenek az eljárásaik védelmének megfinanszírozására, vagy akár befektetőt vonjanak be, aki segít a szellemi tulajdon védelmében. Pedig gyakran egy vállalkozás élete vagy halála múlik ezen.
Kiss János József, a 27 éve több mint ezer kisebb nagyobb innováció menedzsment projektet lebonyolító Glósz és Társa tanácsadó cég egyik alapítója szerint az általa alkotott StartUp paradoxon fogalmi feloldását csakis az jelenti, ha a fenti öt paraméter egyidejű kezelésével vállalkozásképessé tesszük a startupunkat, sőt, gyakran a már többé-kevésbé jól működő vállalatunkat is. A szakértő szerint a látszólag egyszerűnek tűnő kihívások megoldása igen komplex tudást feltételez, ami sajnos csak nagyon korlátozott körben van meg, ezért ő is számos szomorú történetet ismer elszalasztott lehetőségekről. Cége ezért is indította Innováció Menedzsment képzését, és hamarosan a StartUp paradoxon feloldásával is kiemelten foglalkoznak munkájuk és képzéseik során.
Kertész András, változásdesigner szerint a cégek jelentős része nem képes egy skatulyából kilépni és átlépni egy fejlettebb rendszerbe. „Az alapítók túlságosan leragadnak az ötletük zsenialitásánál, amikor már gondolatban és tettekben rég máshol, előrébb kellene járniuk”, véli a coach és tréner.
