A Bankmonitor.hu közleményéből kiderül, hogy nemcsak a tervezett beruházás tárgya, hanem annak hasznosítási célja sem mindegy. De mi a helyzet az ingatlanberuházásokkal? A Növekedési Hitelprogram fő célja azon beruházások finanszírozása, melyek közvetlenül a működést szolgálják, így a beruházás tárgyának későbbi hasznosítása, használata nagyban befolyásolja azt, hogy belefér-e a cég a program feltételrendszerébe.
Az ingatlanvásárlásnak, beruházásnak többféle célja lehet, a portál néhány példán keresztül mutatta be azt, hogy mikor nem finanszírozható a növekedési hitelből a beruházási célra vásárolt ingatlan:
- megvásárolt, esetlegesen sajátként épített ingatlan, amelyet felújítás után továbbad a cég (ez lehet olyan üzletszerű tevékenység, mint az ingatlanfejlesztés, de lehet spekulatív célú adásvétel is)
- bérbeadási céllal vásárolt ingatlan (kivéve a cégcsoporton belüli bérbeadás)
- befektetési céllal vásárolt ingatlan, későbbi, értéknövekedés utánra tervezett eladási céllal
Mi az, ami biztosan belefér az NHP kereteibe?
Előfordulhat, hogy a cégnek egy-egy nagyobb beruházáshoz a hitellel együtt sincs elég forrása arra, hogy azt teljes egészében azonnal kivitelezze. Ilyenkor a közlemény szerint adja magát a Növekedési Hitelprogram lehetőségeinek használata, azaz a tervezett raktár, telephely helyszínéül szolgáló telek megvásárlása addig, amíg nem fogy ki a program keretösszege, amelyre később felépülhet az épület is.
Az ilyen jellegű, több ütemben történő beruházás megvalósítása nem kizárt a növekedési hitelből, ám a határidőkre nem árt odafigyelni. A portál kihangsúlyozta: a fő szabály az, hogy a teljes beruházást egy projekt keretén belül kell kivitelezni, azaz ha a cég megvásárolja a telket az NHP keretein belül, egyben vállalja, hogy két éven belül felépíti rá üzleti célú ingatlanját. Ebben az esetben nagyon valószínű az, hogy az építkezést már nem fogja tudni a program keretein belül finanszírozni, mivel addigra feltételezhetően kimerül a keretösszeg.
Mint írják, hiba lenne azt hinni, hogy minden bank azonos módon bírálja el ugyanazt a beruházási hiteligényt, a pénzintézetek gyakorlata több vonatkozásban is eltérhet. Előfordulhat, hogy „A” bank egyáltalán nem ad hitel az adott cégnek, míg „B” bank versenyez érte. Jelentősen eltérhetnek a fedezeti követelmények és a szerződés egyéb feltételei is.