A hivatalos nyilvántartások szerint nem éri el az ötszázat azoknak a magyar állampolgároknak a száma, akiket 1991, vagyis az ország függetlenné válása óta ingatlantulajdonosként bejegyeztek a horvát hatóságok. Az elmúlt 17 évben összesen 1225 engedélykérelmet nyújtottak be magyarok, de csak a már említett 488 tulajdonost jegyezték be, 120 kérelmezőt visszautasítottak, a többiek ügyét pedig még nem bírálták el - mondta el az MTI megkeresésére a zágrábi magyar nagykövetség külgazdasági szakdiplomatája.
A cégek a tulajdonosok
Závoczky Péter a horvát igazságügyi minisztérium legfrissebb, április elején összesített adatai alapján elmondta: a magyar ingatlantulajdonosok száma ennél jóval nagyobb, valószínűleg a többszöröse. Gyakori ugyanis, hogy - más nemzetekhez hasonlóan - a magyarok is inkább céget alapítanak, és annak nevében vásárolják meg a kiszemelt házat vagy apartmant. Arról azonban nincs kimutatása a horvát hatóságoknak, hogy hány bejegyzett társaságnak van magyar tulajdonosa, és így megvásárolt nyaralója.
A becslések szerint több száz ilyen nyaraló vagy hasonló kisebb ingatlan lehet magyar tulajdonú cégek nevén Horvátországban. A tapasztalat az, hogy a két évvel ezelőtti, Vir-szigeti tömeges házbontás óta igencsak megcsappant a tengerparton a vásárlási szándék a magyarok részéről.
A 2006 nyarán a horvát hatóságok által ledózerolt, engedély nélkül épült nyaralók miatt tavalyra drasztikusan visszaesett nemcsak a magyar vásárlók, de még az érdeklődők száma is - fogalmazott a horvát ingatlanok közvetítésével is foglalkozó nagykanizsai City Cartel iroda tulajdonosa. Varga Zoltán hozzátette, hogy az idén hozzá forduló érdeklődők már sokkal felkészültebbek, vagyis nem akarnak kockáztatni, ezért a vásárlásukhoz minden szükséges engedélyre kíváncsiak.
Megéri cégre venni az ingatlant
Az ingatlanforgalmazó úgy látja: Horvátországban céget alapítani viszonylag gyorsan és olcsón lehet, ugyanakkor megvan az az előnye is, hogy az így megvásárolt épületet vagy épületrészt azonnal a társaság nevére írják, fizetővendégek fogadására így tehát gyorsan igénybe vehető. Varga Zoltán úgy tapasztalta, hogy az ügyfelek először szinte kivétel nélkül magánemberként érdeklődnek, a jobb feltételek miatt viszont a vásárlást már cég nevében intézik. Magánszemélynek ugyanis sokszor évekbe telik, mire a tulajdonjogát bejegyzik Horvátországban.
Az árak is tovább emelkedtek az Adrián, ahol a két-három évvel ezelőttihez képest 20-25 százalékkal magasabb összeget kérnek négyzetméterenként. A magyarok továbbra is az autópályáról viszonylag könnyen megközelíthető, új vagy újszerű, tengerparthoz közeli, vendégeknek is kiadható épületeket keresik.
Végvári Attila a dalmáciai Zára (Zadar) környékén a korábbi években több ingatlanberuházásnál is közvetített egy horvát cég és a magyar építtetők között. Ő is arról számolt be, hogy nem annyira az árak, mint inkább a házbontások rettentették el a magyar vásárlókat a horvát partszakasztól.
Az általa képviselt cég korábban jónéhány magyar megrendelőnek épített nyaralókat az Adriánál, de a két évvel ezelőtti gondok óta nem folytatják az építkezéseket. Úgy fogalmazott, egyelőre kivárnak, abban bíznak, hogy Horvátország tervezett uniós csatlakozásával rendeződnek a tulajdonviszonyok és a jogszabályok, így gyorsabbá és egyszerűbbé válhatnak a hasonló beruházások, vásárlások.
