Foghatják a fejüket a biztosítási adó miatt a devizahitelesek is

Hidegzuhanyként érheti az ügyfeleket a kormány által kivetett biztosítási adó, amelyet január 1-jétől kell majd megfizetni. A biztosítók többsége egyelőre óvatosan fogalmaz az áthárítás kapcsán, az alkusz szerint azonban nem nagyon lesz más választása a társaságoknak, mint hogy az ügyfelekkel fizettessék meg az újabb pluszterhet.

Tudjon meg mindent az EU vadonatúj Omnibus-csomagjáról, a szabályozás aktualitásairól, az MNB elvárásairól!
Hallgasson meg tapasztalt cégvezetőket az ESG-kihívások leküzdéséről!
Inspirálódjon, networkingeljen és szerezzen versenyelőnyt a fenntarthatóság terén!

Klasszis Talks & Wine Fenntarthatóság2025. február 26. Budapest

Részletek és jelentkezés >>

Rájár a rúd a biztosítókra. A pénzintézeti különadó után a baleseti adót is a nyakukba kapták, majd pedig a Széll Kálmán Terv 2.0-val megérkezett az újabb teher is: a biztosítási adó. A legújabb kormányrendelet értelmében a baleseti adó ebbe épül bele (a kulcs marad 30%), de ezen felül a kormány megadóztatja a cascót (15%), valamint a vagyoni és balesetbiztosításokat (10%).

Becslések szerint miközben a szektor 30 milliárdos nyereséget képes termelni, ennek nagyjából a dupláját kellene befizetniük jövőre a költségvetésbe. Schmidt Ákos, a Riskonline ügyvezető igazgatója szerint a társaságok kénytelenek lesznek teljes mértékben átterhelni a pluszadót az ügyfelekre.

 

„Majdnem mindegyik biztosító a válság és az eddigi adók hatására végrehajtotta a belső szervezetének racionalizálását, amely a kedvezőtlen adatok miatt talán már túlságosan is sikerül. Rengeteg területen érezni, hogy a biztosítóknál kapacitáshiány van” – mondja Schmidt. Az ügyfelek 15–20 perces várakozásról beszélnek telefonos ügyfélszolgálati kiszolgálásnál, a kárrendezésnél a kárkifizetések ideje három-négyszerese a két évvel ezelőttinek.

A jelzáloghitellel rendelkezőknek kötelező jelleggel kell biztosítást kötniük a hitel fedezetére. E tekintetben nincs különbség a vagyonbiztosítások között, vagyis ha a társaságok áthárítják a terhet, az ugyanúgy érvényes a hitelesekre is, és ez újabb pluszteher lehet a háztartásoknak. Flamich Gábor, a Signal főosztályvezetője szerint egy átlagos lakásbiztosítás díja nem éri el a 30 ezer forintot, ami 3000 forintos adóterhet jelent – ez havonta 250 forintos pluszkiadás lesz egy családnak.

„A lakáshitelesek számára azonban van remény. A lakáshitel mellé kötelezően megkötött lakásbiztosításokat általában alacsony fedezet és magas díj jellemezte, mert annak idején a bankoknak ez volt az érdeke, ezért a devizahitelesek most könnyen találhatnak jobb ajánlatot” – mondja a szakértő. A lakásbiztosítási szerződéseket amúgy is érdemes ötévente átnézni, hátha akad kedvezőbb díjtételű ajánlat. Valószínűleg azonban az ügyfeleknek így is többet kell majd fizetniük jövőre.

További információ: www.privatbankar.hu

 

Zsiborás Gergő

Véleményvezér

Rendszeres bevásárló buszjárat indul Romániába

Rendszeres bevásárló buszjárat indul Romániába 

Bevásárlóturizmusra spekulál egy román vállalkozó.
Újabb uniós pénzből épült fideszes luxusvillára lelt Hadházy Ákos, fedőneve borászat

Újabb uniós pénzből épült fideszes luxusvillára lelt Hadházy Ákos, fedőneve borászat 

Nincs következménye az uniós pénzek széthordásának.
Bealudt a nemzeti egészségbiztosító, 2017-es díjakkal próbálnak orvost találni

Bealudt a nemzeti egészségbiztosító, 2017-es díjakkal próbálnak orvost találni 

Nyolc éve nem veszik észre az egészségbiztosítónál az inflációt.
Bayer Zsolt is kapott a guruló dollárokból

Bayer Zsolt is kapott a guruló dollárokból 

Becsapott a villám a Fideszbe.
A lengyelek féláron mobilozhatnak hozzánk képest

A lengyelek féláron mobilozhatnak hozzánk képest 

Szomorú statisztika a mobilpiacon.
Egy fideszes polgármester bepöccent a kormányra

Egy fideszes polgármester bepöccent a kormányra 

Meglepetésre ébredt egyik reggel a polgármester.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo