Menni vagy maradni? Menni!

Minden hetedik diplomás fiatal külföldön képzeli el a jövőjét a CV&More kutatása szerint. Vajon reális eséllyel indulhatnak útnak az adott célország kultúrájának és társadalmi berendezkedésének, szokásainak ismerete nélkül?

Elmossa az árrésstopot a recesszió?
Mekkora sebeket ejt rajtunk Donald Trump vámháborúja?

Online Klasszis Klub élőben Jaksity Györggyel!
Vegyen részt és kérdezze Ön is a neves közgazdászt!

2025. április 22. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

Az országon belüli munkavállalói mobilitás lassan, de fejlődésnek indult az elmúlt időszakban, különösen az y generáció megjelenésével. Ha a munkahely megköveteli, utazunk, akár költözünk is. Eddig ezt döntően csak az országhatárokon belül tettük. Most viszont kinyílni látszik a világ, ugyanis korábbra helyeződik egy, az életmódot és karriert később döntően meghatározó és felelősségteljes(ebb) választás: hol tanuljunk tovább a felsőoktatásban?

„Ahogy a munkaerőpiac globálissá vált, úgy a »tanulmányi piac« is nemzetközivé szélesedett. Az utóbbi két évtized modellje az volt, hogy a felsőoktatási »anyahajó« az egyik nemzeti felsőoktatási intézmény volt, és a különböző szakmai és nyelvi ösztöndíjakat, gyakorlatokat külföldön töltötték a diákok. Jelenleg már az alapképzésre is sokan választanak vagy kényszerülnek választani külföldi intézményt” – mondja Marton Krisztina.

A tandíj – mint mobilitást fokozó tényező

A tandíj megjelenésével már nem húzható tovább a „felelőtlen gyermekélet”. A következő összehasonlító táblázatban néhány – a magyarok számára kedvelt – ország tandíjait és átlagos bruttó bérkereseti adatait hasonlítjuk össze:

Annyit érsz, amennyire a nyelvet beszéled

Aki már középiskolában képes arra, hogy egy idegen nyelvet megfelelő, valós kommunikációs szinten elsajátítson, az Európa legtöbb országában reálisan jelentkezhet a számára tetsző szakot oktató felsőoktatás intézménybe. A tandíjmentesség – ami eddig gátat szabhatott a kivándorlásnak – átalakulóban van Magyarországon, sőt a keretszámok kialakításával a külföldi továbbtanulás lehet az egyedüli alternatíva. Ezzel párhuzamosan a jövedelmek aránya továbbra is többszörösen elmarad a nyugati országokétól. Nem kell nagy utánagondolás, hogy ez hova vezet…

Munkavégzés egyetemistaként

Bár a tandíjak sok esetben olcsóbbak külföldön, mint Magyarországon, de a mindennapi élet – főleg az, ami ebből a szolgáltató szektorhoz tartozik – drágább. De ez rendszerint áthidalható! A részmunkaidős, beugrós, alkalmi állások sokkal elterjedtebbek Nyugaton, mint Magyarországon, ráadásul normális megélhetésre is szert lehet tenni velük az egyetemi évek alatt.

Elvándorlás
Minden eddiginél nagyobb méreteket öltött a magyar munkavállalók elvándorlása külföldre: óvatos becslések szerint is alig egy év alatt legalább százezren hagyták el az országot jobb élet reményében. Egyedül Ausztriában egy év alatt csaknem a duplájára nőtt a magyar munkavállalók száma.
Marton Krisztina véleménye szerint nálunk inkább az terjedt el, hogy a főiskola, egyetem utolsó egy-két évében próbáltak meg a diákok a leendő szakmájukban elhelyezkedni főállásban, és mellette tanultak, vagy a gyakornoki helyeket vették igénybe. Az úgynevezett atipikus foglalkoztatási formák (távmunka, részmunka, otthoni munka, projektmunka stb) nem gyakoriak a hazai munkaerőpiacon, így a rászoruló egyetemisták sokszor két ember helyett teljesítenek: próbálnak egyensúlyozni a teljes értékű munka és a teljes értékű tanulás között.

Szocializálódás – menni fog?

Az egyetemi kapcsolati háló a mai napig meg-megjelenik a mindennapi munkavégzés folyamatában. Ha ezek a kapcsolatok egy külföldi egyetemen tanuló fiatalnál az adott országban alakulnak ki, az vajon segíti az adott ország kultúrájának megismerését és a szocializálódást? Nagyban! Így amire a munkaerőpiacra lép a friss diplomás munkavállaló, rendkívül nagy előnyöket élvez majd a „csak úgy” betelepülő külföldi munkavállalókhoz képest, emellett nagyobb valószínűséggel kap a végzettségének megfelelő munkát, mégpedig a magyarországi bérének 3-4 szereséért. „Tapasztalataink szerint a legnagyobb visszahúzó erő a családi és magánkapcsolatok, de ha ezek már egy másik országban alakulnak ki, vagy erősödnek meg, akkor ez a visszahúzó erő jelentősen meggyengül... ” – tartja erről Marton Krisztina.

Figyelembe véve a fent leírtakat, reális az esélye annak, hogy a magukban lendületet és célokat meglátó fiatalok nagy hányada a külföldet választja. Így elképzelhető, hogy a „minden 7. diplomás külföldre vágyó” fiatalból, nemsokára „minden 7. külföldön tanulni vágyó” fiatal lesz.

Véleményvezér

A statisztika azt mutatja, hogy mit sem érnek a kormányzati hatósági árak

A statisztika azt mutatja, hogy mit sem érnek a kormányzati hatósági árak 

Árkorlátozás ide, vagy oda, azok mennek felfelé.
2,9 milliárd forintért árulja dubaji luxuslakását a volt jegybankelnök fia

2,9 milliárd forintért árulja dubaji luxuslakását a volt jegybankelnök fia 

Szépen gazdagodott a Matolcsy gyerek.
A cseh kormánypártok Orbán Viktor rémével kampányolnak

A cseh kormánypártok Orbán Viktor rémével kampányolnak 

Orbán Viktort kifejezetten negatív színben tüntetik fel cseh plakátokon.
Kiderült miért vonta vissza vámjait Trump

Kiderült miért vonta vissza vámjait Trump 

A közgazdászok pártállás nélkül visítanak.

Info & tech

Cégvezetés & irányítás

Piac & marketing


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo