A diákok túlnyomó többsége tervezi, hogy érettségi után felsőoktatási intézményben folytatja tanulmányait. AZ Engame Akadémia felmérését kitöltő tanulók közel kétharmada inkább hazai egyetemre szeretne jelentkezni, míg, egynegyedük inkább külföldön folytatná tanulmányait. A diákok fele arról számolt be, hogy az elmúlt két évben egyáltalán nem kapott az iskolában pályaorientációs támogatást, nem segítette őket senki, hogy a készségeik alapján milyen irányokban gondolkodjanak a továbbtanulást illetően – derült ki a felméréséből.
Lévai Balázs, az Engame Akadémia vezetője szerint pedig nagyon is fontos lenne, hogy a számukra megfelelő egyetemet válasszák a fiatalok. „Sajnos a hazai tanulók túlnyomó többsége továbbra is a kedvenc tantárgya alapján választ pályát. Szerintünk azonban nem biztos, hogy egy jó matekosból jó közgazdász lesz, vagy egy irodalmat kedvelő diákból elhivatott magyar tanár válik.”
Ezt az elméletet támasztja alá az OECD 2014-es oktatással kapcsolatos országtanulmánya is, melyből kiderül, hogy a magyar fiatalok 54 százaléka ugyan megkezdi felsőfokú tanulmányait, ám mindössze 23 százaléka szerez is diplomát. „A diákok kompetenciáinak pontos feltérképezését követő pályaorientáció elengedhetetlen feltétele nemcsak a sikeres hazai vagy külföldi felvételinek, az egyetem elvégzésének, de egy jövőbeli egészséges karriernek is” - hangsúlyozta Lévai. Pontosan ez az egyik oka annak, hogy miközben szakemberhiány van több ágazatban is, a munkanélküliek többsége nem, vagy csak nehezen talál állást.
Mi fán terem a készségfejlesztés?
A szakember tapasztalatai szerint ugyanis a diákok olyan alapvető készségek híján vannak, amelyek nélkül egy színvonalas, külföldi egyetemre felvételt nyerni szinte lehetetlen, és persze az itthoni egyetemi elvárások teljesítéséhez is elengedhetetlenek. Ezzel a szomorú ténnyel a fiatalok is tisztában vannak: a kutatást kitöltő diákok háromnegyede gondolja úgy, hogy a hazai középiskolai oktatásban egyáltalán nem kap helyet a vitakészség vagy prezentációs készség fejlesztése. A válaszadók pusztán 5 százaléka szerint van jelen megfelelő mértékben a kreativitás az itthoni tanórákon.
Mi hiányzik a tananyagból?
A diákok, a tanárok, valamint a szülők is legnagyobb arányban a különféle pénzügyi ismeretek átadásának, a pénzügyi tudatosságra nevelésnek hiányát említették. Ebbe a kategóriába tartozik az adózással, adóbevallással kapcsolatos információ, illetve a számlanyitás és számlavezetés is. Sok megkérdezett örülne, ha a diákok az iskolában megtanulhatnák, hogy mire kell figyelni hitel felvételekor, vagy csekkek befizetésekor.
Hasonlóképpen mindhárom megkérdezett csoport szerint érdemelne kiemelt hangsúlyt a gyakorlati ismeretek oktatása, vagyis minden “ami az életben felhasználható”, mint például a kritikus gondolkodás, problémamegoldás, kreativitás, prezentációs készség, vitakészség, csapatmunka, szociális érzékenység, valamint konfliktuskezelés.
A fent felsoroltakon túl több szülő is értékelné, ha nagyobb hangsúlyt fektetnének a kommunikációs készségek fejlesztésére mind magyar, mind idegen nyelven. Szerintük az iskolában a diákok nem tanulják meg hatékonyan kifejezni magukat. Ezen felül a szülők említették meg leggyakrabban azon praktikus ismeretek hiányát a tanrendben, amelyek segítségével a diákok (felsőfokú tanulmányaik elvégzése előtt vagy után) beindíthatnák saját vállalkozásukat.
