A legrosszabb eleme Trumpék javaslatának az, hogy megtámadja a tagállamok hatáskörét, mellyel saját légszennyezés elleni törvényeket vezethetnek be, akár szigorúbbakat, mint amit a kormány léptet életbe.
Sokan számítottak Obama zöld törvénycsomagjának elmeszelésére, hiszen Trump kampánybeszólásai előre vetették, hogy a fosszilis energiáknak kedvező és a klímavédelmet hanyagoló szabályozást fog maga után hagyni az USA elnökeként.
A most előállt helyzet meglehetősen ellentmondásos, sőt abszurd is. Miért? Mert Trump -mint oly sok mindent, ezt a törvényfelfüggesztést is- eltúlozza és átesik a ló túlsó oldalára, ami már azoknak sem tetszik, akiknek elvileg kedvezni akar: az autógyáraknak.
De nézzük a részleteket:
- A Környezetvédelmi Hivatal (EPA) és a Közlekedési Minisztérium által közösen kiadott javaslat megszüntetné azt a 2012-es szabályt, mely megkövetelte az autógyáraktól, hogy 2025-re majdnem a duplájára emeljék az üzemanyaghatékonyságot járműveikben (54 mérföld/gallonra, ami azt jelenti, 5,2 liter üzemanyagot fogyaszt az autó 100 kilométeren). E kötelesség híján a nagy autómárkáknak nem kell környezetkímélő autókat gyártaniuk, s arra sincsenek ösztönözve, hogy átálljanak a hibrid és elektromos autók gyártására.
- Az Obama-adminisztráció nemcsak a légszennyezést akarta csökkenteni a 2012-es rendelettel, hanem az ország olajfüggőségét és kitettségét az instabil politikai helyzetű közel-keleti országoknak, ahonnan az olajat importálja.
- Trump kezdeményezésére az EPA és a Közlekedési Minisztérium eltörölné az USA tagállamainak azon jogát, hogy a kormányénál szigorúbb módon szabályozzák a légszennyezést. Ez az 1970-ben hatályba lépett Tiszta Levegő Törvényben megadott hatáskör visszavonása.
- A Trump-féle módosítás 2021 után elég gyenge szinten áll(ap)ítaná meg a megkövetelt üzemanyaghatékonyságot: 7,6 liter/100 kilométer (37 mérföld/gallon).
A Közlekedési Minisztérium azzal indokolta a törvényi lazítást, hogy az Obama-féle törvények a könnyebb, kisebb autók gyártásának kedveztek, amivel megnövekedett a halálos balesetek esélye: egészen pontosan 12 700 halálesethez vezethet a jogszabály a következő 13 évben.
Ez azért is furcsa, mert az Obama-adminisztráció éppen azzal támasztotta alá törvénye jogosságát, hogy annak köszönhetően száz halálos balesetet lehet megúszni. Mindkét kalkulációt elvileg szakértők végezték.
A közlekedésbiztonságon túlmenően a fogyasztói szabadságot is hangsúlyozták Trump emberei. Myron Ebell, aki az EPA hatalomátvételi csapatát vezette Trump választási győzelme és elnökké avatása közötti hetekben, most a Versenyképes Vállalkozás Intézet (CEI) energiaügyi és környezetvédelmi programigazgatójaként azt nyilatkozta, a módosítás kedvez a fogyasztóknak, mert az autógyárak nem lesznek rászorítva, hogy zöldebb autókat állítsanak elő, így többféle modell kerülhet a piacra, ami akár az autók árának mostanság tapasztalt gyors emelkedésének is véget vethet.
Ebell hozzátette, Kalifornia saját légszennyezési törvényt alkotó jogának visszavonása "még jobb hír", mint a fogyasztói szabadság.
A rizikó, a nagy mumus
Az Obama-féle üzemanyaghatékonysági szabályozást az autógyárak sérelmezték, mondván túl nagy teher nekik, hogy ilyen autókat fejlesszenek, s aktívan lobbiztak Trump kabinetjénél, hogy töröljék el a szabályt. Újabban azonban több autógyár vezére is közölte a háttérben a kabinettel, ne menjenek túl messze a lazítással.
Mivel az új javaslat túlmegy az energiahatékonyság módosításánál és effektíve lefaragja a tagállami hatáskört emissziós kérdésekben, ez hosszas pereskedéseket vonhat maga után. Ezért lehetséges az, hogy az olajipart képviselő Amerikai Petróleum Intézet nem adott ki sajtóközleményt a javaslatot üdvözlendő, pedig az új szabályozás nagyobb keresletet teremtene a fosszilis üzemanyagokra.
A "big business", a nagyvállalatok legnagyobb ellensége nem a klímavédelem, hanem a bizonytalanság, mert akkor nem tudnak évekre előre tervezni (befektetést, innovációs költést) és bevételt meg profitot kalkulálni. Ennek kiszámíthatósága a pénzpiacok felé pozitív tényező, mert a bizonytalanságot érzékelő befektető hajlamos túladni a rizikós ágazat vagy vállalat részvényein, hiszen ő is hosszútávú, kiszámítható hozamra törekszik.
19 tagállam pert indít
Most bekövetkezik az, amit az autógyárak a "legrosszabb szcenáriónak" neveztek. A javaslat bejelentése után tizenkilenc tagállam főügyésze máris jelezte, hogy keresetet kíván benyújtani a módosítás ellen. Ezek a perek akár évekig is elhúzódhatnak, s akármelyik fél javára is dönt a bíróság, addig az autóipar és az olajipar nem tudja, milyen piaci helyzettel és jogszabályi környezettel számoljon. Vagyis a bizonytalansági tényező miatt nem kalkulálható a jövőbeli üzletvitel.
Ha a bíróság meghagyja a tagállamoknak az önrendelkezés jogát klímavédelmi kérdésekben (vagyis elveszti a pert a kormány), akkor két részre szakad az amerikai autópiac: a zöldebb törvényekkel rendelkező tagállamokban magasabb energiahatékonyságú autókat kell forgalmazni, a többiben nem.
Az a furcsa -és ritka- helyzet állt tehát elő, hogy a Trump-adminisztráció túlzottan olajbarát javaslatát nemcsak azok ellenzik, akiknél ezt várható volt (a zöldek és a fogyasztóvédelmi csoportok), hanem az autóipar és a tagállamok is.
Kalifornia kormányzója, Jerry Brown -e pozíciójában Ronald Reagan egykori kormányzó utóda- nem a klímavédelemmel érvelt a javaslat ellen (a republikánusok úgyis legyintenek a klímaváltozásra), hanem a jelenlegi kormányzat republikánusságát vonta kétségbe: "Hogy Trump az első törvényt rombolja le, melyet Ronald Reagan kérésére léptettek életbe öt évtizede, az egyenlő az amerikaiak egészségének elárulásával és megtámadásával." Az 1970-es Tiszta Levegő Törvény ugyanis a lakosság egészségét is hivatott védeni, nemcsak a környezetet.
(The New York Times)
