Trump, a repülőgépek és a teherautók miatt nőtt az USA emissziója

2019. január 18. péntek - 19:01 / Kriston László
  •    

Szinte rekordszámban csuktak be széntüzelésű erőműveket az Egyesült Államokban, mégis nyolc éve nem nőtt olyan mértékben az ország légszennyezése, mint 2018-ban. Főleg a légi közlekedés és a földi teherszállítás emissziója felelős ezért.

A Rhodium Group előzetes becslése szerint 2018-ban 3,4 százalékkal nőtt az USA üvegházgáz-kibocsátása. A kalkuláció az első három negyedév kormányzat által közölt adatain és a legújabb iparági közléseken alapul. A szövetségi kormány általában később közli az előző év hivatalos kibocsátási adatait, nem januárban.

2005 óta jelentősen csökkent az USA üvegházgáz-kibocsátása, a 2015–2017 közötti három esztendőben is folyamatos csökkenést figyelhettünk meg, amit elsősorban az olcsón kitermelhető földgáz és a megújuló energia boomja okozott.

A légszennyezés mérséklődését az is elősegítette, hogy sok erőművet földgázüzeművé alakítottak át. Ezek kevesebb káros gázt bocsátanak ki, mint a széntüzelésű erőművek, de az átállással realizálható zöldülés véges, hiszen a földgáz még mindig fosszilis energiahordozó.

2018-ban szinte rekordmennyiségben zártak be széntüzelésű erőműveket, mivel azok elavultak, és működtetésük drágább, mint a földgázüzemű erőműveké, a gazdaság emissziónövekedése ennek ellenére bekövetkezett. Tehát egyfelől számottevően csökkent a szénhasználat, ez mégsem volt elég ahhoz, hogy ellentételezze a növekvő kibocsátást a gazdaság más szegmenseiben.

Kép: pixabay

Kép: pixabay

Az okok sokrétűek:

  • Elég zord tele volt Észak-Amerikának, ami növelte a fűtéssel kapcsolatos energiafogyasztást.
  • Nőtt az USA gazdasága (az első negyedévben 2,2, a másodikban 4,1, a harmadikban 3,5 százalékkal), ezért meglódult a gyárak, a földi áruszállítás és a légi közlekedés légszennyezése.
  • Ezekre a szektorokra nem igazán terjedt ki Washington klímavédelmi regulációja (Obama idejében sem), mert az a nézet uralkodik, hogy az áruszállítást és a légi közlekedést nehéz dekarbonizálni és elektromos meghajtásúvá tenni. (A Tesla által bejelentett elektromos kamion ezen segíthet.)
  • Obama zöld törvénycsomagja a személygépkocsik és a könnyebb teherautók energiahatékonyságának fokozatos, progresszív javítását követelte meg az autógyáraktól, ám nem terjedt ki a nagy kamionokra. (A Trump-adminisztráció még e rendeletek további szigorításának leállítását javasolta 2021-től.) Mégis meglátszott a hozadéka az Obama elnöksége alatt kitalált szabályoknak: az amerikaiak valamivel több kilométert utaztak járműveiken, mint 2017-ben, üzemanyag-fogyasztásuk mégis 0,1 százalékkal csökkent.
  • A nehézipar (cement- és acélgyártás, vegyipar, olajfinomítók) emissziója 5,7 százalékkal emelkedett. Ezek zöldítésére is kevés erőfeszítés irányult.
  • A törvényhozók tagállami szinten is elsősorban az energiaszektor környezeti terhelését igyekeztek megvalósítani új jogszabályi környezet kialakításával, melyek a megújuló energiás kapacitások létesítését favorizálják.
  • Ez a fajta egyirányú zöld politika megmutatkozik az eredményekben: 2020-ra a nehézipar Kaliforniában a második legnagyobb légszennyezővé válik, Texasban pedig a legnagyobb üvegházgáz-kibocsátó lesz 2022-re.
  • A gazdaság fellendülésének köszönhetően a dízel- és a repülőgépüzemanyag-fogyasztás 3 százalékkal nőtt, az áramfogyasztás emissziója 1,9 százalékkal emelkedett.

Még ezekkel a növekedésekkel is az USA légszennyezése 11 százalékkal alacsonyabb szinten van, mint a 2005-ös kibocsátás. Csakhogy a párizsi klímaegyezményben az USA ennél jelentősebb, 26-28 százalék közötti kibocsátásmérséklést vállalt 2025-re. Ezt azonban a jelenlegi emissziónövekedési trend ismeretében szinte lehetetlen elérni.

 

(The New York Times)