2025-ben az Airbus és a Boeing összesen 2175 repülőgépre kapott megrendelést. 2025-ben a repülőgép-rendelések közel egyötöde mindössze három vevőtől származott: a Qatar Airwaystől, a VietJettől és az Alaska Airlinestól.

A rendelésállomány rekord nagyságúra bővült.

Senyved az amerikai repülőgépipar óriása.

Átvették az első, hosszú távú járatok teljesítésére képes Airbust.

A balesetet megelőző hajtóműtűzről és több detonációról számoltak be a dél-koreai Muan repülőterén bekövetkezett repülőgép-szerencsétlenség szemtanúi.

Oroszország hat év alatt több mint 600, teljesen hazai repülőgépet készül megépíteni.

Indul a Magnus Aircraft kínai beruházása.

Az év végére forgalomba áll az első kínai utasszállító repülőgép.

Legkorábban három év múlva érheti el a magyar légi közlekedés a 2019-es szintet, miután a járvány korábban sosem látott visszaesést okozott az iparágban.

Egy lengyel városba indít járatot a LOT.

Repülőgépalkatrész-gyártó üzem épül Gyulán, 2022 közepén kezdi meg az üzemelést.

Szinte rekordszámban csuktak be széntüzelésű erőműveket az Egyesült Államokban, mégis nyolc éve nem nőtt olyan mértékben az ország légszennyezése, mint 2018-ban. Főleg a légi közlekedés és a földi teherszállítás emissziója felelős ezért.

Néhány évvel ezelőtt általános gyakorlat volt az utasszállító repülőgépeken kikapcsoltatni a mobiltelefonokat, elvágva az út közbeni kommunikáció lehetőségét. Ez azonban változóban van: már egyre több légi járaton fedélzeti wifi működik, amire az utasok is csatlakozhatnak.

Minden korábbi utasforgalmi rekord megdőlt júliusban a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren: még sohasem fordult elő, hogy egyetlen hónapban az induló és az érkező utasok száma meghaladta volna az 1 millió háromszázezret. A rekord forgalomhoz nyilvánvalóan hozzájárultak a sportesemények is, így a Budapesten rendezett FINA 2017 úszó- és vízilabda VB valamint a Forma-1-es Magyar Nagydíj is.

A bioüzemanyagok használata 50–70 százalékkal csökkenti a repülőgépek koromkibocsátását, mutatta ki az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) szakembereinek német és kanadai kutatókkal közös végzett tanulmánya, amely a Nature című tudományos folyóiratban jelent meg – írja az MTI.

A párizsi Klímacsúcson elfogadott klímaegyezménynek nem volt része a légi közlekedés. A szektor képviselői olyan globális megállapodást kidolgozására ültek össze a napokban, mely 2020-tól karbonsemleges növekedési pályára állítaná az iparág szereplőit: kvótavásárlással "adóznák le" légszennyezésüket, ami persze pluszkiadást jelent. A kérdés, hogy áthárítják-e az utasokra?

Az éghajlatváltozás hatására hosszabbodnak a nyugati irányú repülőjáratok. Az üzemanyagköltségek is nőnek, amiket vélhetően beépítenek az árakba a légitársaságok. Az ok a magas légköri zónákban erősödő szélfúvások.