A NASA kaliforniai kutatóközpontjában 2013-ban és 2014-ben végrehajtott kísérleti repülések idején gyűjtöttek a szakemberek adatokat arról, miként hat az alternatív üzemanyag a repülőgépek hajtóművének teljesítményére, károsanyag-kibocsátására és a kondenzcsíkok kialakulására, amikor a repülőgépek a kereskedelmi légi útvonalak magasságában repülnek.
Kondenzcsíkok nélkül szebb az ég
Kondenzcsík, amely emberi tevékenység által létrehozott felhő, akkor keletkezik, amikor a repülőgépek hajtóművei üzemanyagot elégetve égéstermékeket, köztük szén-dioxidot, vizet, koromszemcséket bocsátanak ki a légkörbe. Ezek az égéstermékek a légkörben lévő vízpára számára kondenzációs magként szolgálnak. A levegőben lévő és az üzemanyagból a levegőbe kerülő víz ezekre a kondenzációs magvakra kicsapódik, és mert hideg van (mínusz 30–50 Celsius-fok) abban a magasságban, ahol a repülőgépek járnak, így azonnal megfagynak, és apró jégkristályokká alakulnak.
A kutatókat leginkább az állandóan létrejövő kondenzcsíkok érdekelték, mivel azok hosszan tartó és kiterjedt felhőket hoznak létre, amelyek a légi közlekedés hiányában nem keletkeznének a légkörben, és amelyekről azt tartják, hogy hatással van a Föld környezetére.
DC–8-assal tesztelve
A NASA tesztjében egy DC–8-as repülőgép mintegy 12 ezer méter magasan repült, négy hajtóműve 50-50 százalékban használt kerozint és megújuló alternatív üzemanyagot, amelyet észterekből (oxigéntartalmú szerves vegyületekből) és növényi olajból előállított zsírsavakból készítettek. A DC–8-as mögött repült különböző távolságban három kutató repülőgép, amelyek a károsanyag-kibocsátást mérték, és tanulmányozták a kondenzcsíkok kialakulását a két különböző üzemanyag elégésekor.
„Ez volt az első alkalom, hogy számszerűsítettük a hajtűművek által kibocsátott koromszemcsék mennyiségét, miközben 50-50 százalékos bioüzemanyag-keveréket használtunk repüléshez” – idézte Rich Moore-t, a tanulmány vezető szerzőjét a Phys.org tudományos-ismeretterjesztő hírportál.