Világszerte 3 millió ember -idő előtti, tehát elvileg megelőzhető- halálát okozza a légszennyezés, derült ki egy kutatásból, melynek eredményeit a Nature tudományos szakfolyóiratban publikálták 2015-ben. Kínáé a világ "leggyilkosabb" levegője, jelentette ki az ENSZ Világegészségügyi Szervezete (WHO).

Évek óta jönnek híradások arról, milyen nagy a szmogprobléma a kínai metropoliszokban. Újabban Londont szapulja Brüsszel, amiért messze elmarad a levegőminőség EU-s szinjétől. De Budapest levegője is pocsék az OECD-rangsorban. Akkora az ezer lakosra jutó -légszennyezettségnek köszönhető- halálos áldozatok száma, mint Kínában. (Rendben, ebbe a vidéki települések tüzelése is minden bizonnyal belejátszik, nemcsak Budapest levegője.)

Ez nem Kína, hanem Debrecen - Kép: MTI

Pekingben és más kínai nagyvárosokban olyan súlyos a szmoghelyzet, hogy időnként nem is lehet látni tőle. Előfordul, hogy néha le kell zárni a repülőtereket, szüneteltetni a tanítást az iskolákban, mert nem lehet kimenni az utcára a szmog miatt. Újabban az acélipar visszafogásával próbálják orvosolni a problémát.

Peking nemzetközi iskoláiban például nem holmi egyszerű játszótéren, hanem kupolák alatt játszanak a gyerekek, melyek megszűrik a levegőt. Egy-egy ilyen kupola több millió dollárba kerül.

A kínai Y-generációsok már divatossá is tették a légszűrő maszkok viselését. 2015-ben Masha Ma pekingi székhelyű divattervező egy párizsi bemutatón mutatta be azt a maszkot, mely azóta slágertermék lett a pekingi fiatalok körében. Swarovski-kristályokat rakott a maszkra. Így lett a szmogból eredően már-már kötelező használati eszközből sikkes viselet.

Valami hasonlót vitt véghez a 38 éves dán tervező, Daan Roosegaarde, amikor a levegőtisztító komplexumból csinált stílusos tornyot. 2013-ben egy pekingi hotelszobából nézte a város látképét. Már ha látott volna valamit. Ugyanis olyan sűrű volt a szmog, hogy képtelen volt bármit kivenni az elé táruló látványból. Ekkor ötlött fel benne a szmogtalanító torony gondolata.

Szmogvákum

A Smog Free Tower (Szmogmentes Torony) nevű konstrukció 7 méter magas és nagyjából egy pagoda meg egy űrhajó keresztezésének néz ki. Tervezője a Pekingi Dizájn Héten mutatta be.

A torony a Roosegarde Studio, a Delft Technology University és a European Nano Solutions nevű holland zöld technológiai cég közös fejlesztése. Tervezője a "világ legnagyobb szmogvákumjának" titulálta.

Nagyjából így működik:

• A torony "iontechnológiát" használ: a torony magához vonzza és beszívja a kis szennyező részecskéket a levegőből, azzal, hogy pozitív ionokat bocsát ki a levegőbe.
• A toronyba kerülő szennyező részecskék egy negatív töltésű felülethez tapadnak.
• A torony alján szellőző ventillátorok kiengedik a megtisztított levegőt.
• A torony körül szmogmentes levegő jön létre.
• Egy torony óránként nagyjából 30 000 köbméternyi terület levegőjét képes megtisztítani. Ez annyit tesz, hogy naponta egy futballstadion kiterjedésű területet tisztít meg.
• A levegőt persze nem tudja teljesen tisztává tenni a torony, az apró PM10 részecskék -azaz a 10 mikrométernél kisebb levegőben lebegő részecskék- 70 százalékát fogja meg és a levegőt ezzel 45 %-ban képes megtisztítani - igaz, ezt csak 20 méteres körzetben. A PM2,5-ös szennyező részecskék 25 %-át szűri ki a levegőből.
• A megfogott részecskéket apró "kövekké" sűrítik, minden egyes kő 1000 köbméter megszűrt levegő eredménye. Ezeket a köveket gyűrűkbe és mandzsettagombokba építik be.
• "A torony nem termel ózont.
• Működtetését megújuló energiákkal oldják meg.
• Némi áram is szükséges a torony működtetéséhez, méghozzá 1400 watts, "ami egyenlő azzal, amennyi energia a víz felmelegítéséhez szükséges", írta a CNN.

A torony kivitelezését részben saját pénzéből, részben egy kickstarteres gyűjtésből finanszírozta, megvalósítása két és fél évbe telt. Először 2015-ben mutatták be Rotterdamban, majd 2016-ban helyezték ki Pekingbe. Roosegaarde -aki saját bevallása korábban zúgott bele helyekbe, mint a lányokba- úgy látja, hogy Kínában öt éve még javarészt tabutéma volt a környezetvédelem, de mára már a kormányzat is belátta, hogy tarthatatlan a helyzet, és háborút hirdetett a szmog ellen. Ékes példája ennek, hogy a kínai Környezetvédelmi Minisztérium támogatásával a tornyot afféle turnéra vitték az országban, hogy az iskoláskorú fiatalok is megismerkedjenek vele.

Roosegaarde stúdiójának legtöbb projektje a közjóra, a társadalom igényeire fókuszál. Tervezői-innovátori tevékenysége szerint nem más, mint a "jövő tájainak" megtervezése, s eddigi projektjeit is ilyeneknek tájaknak tartja.

• A holland tervező Smart Highway (Okos autópálya) nevű projektje olyan utat képzel el, mely napközben feltöltődik energiával, este pedig világítva leadja (illetve kivilágítja) magából azt.
• A Waterlicht pedig LED-technológiát használt a tengerszint emelkedésének láttatására.
• Fenntartható tánctermében a mozgás kreálja az energiát.

A Roosegaarde stúdió 2016-ban elnyerte a Dizájn Innovációs Medált a Londoni Dizájn Fesztiválon.

A pekingbe helyezett torony egy nap alatt több szennyező részecskét gyűjtött be, mint amennyit korábban két hét alatt Hollandiában. Roosegaarde ezért vallja, hogy az igazi megoldás a légszennyezés mérséklése, nem pedig a hatékony begyűjtése. Legnagyobb vágya, hogy 10-15 év múlva a technológia már felesleges legyen.

(CNN Money, Fast Company, studioroosegaarde.net, creators.vice.net)